Inzulinpumpa

Az inzulinpumpa gyógyászati segédeszköz, amelyet inzulinadagoláshoz használnak a cukorbetegség kezelésénél. Az inzulinpumpa egy kicsiny tartályból előre meghatározott program szerint folyamatosan adagolja az inzulint a bőr alá szúrt, kis tűn keresztül. Szükség esetén (pl. étkezés előtt) lehetőség van nagyobb adag inzulin befecskendezésére is. Az inzulinpumpa egy alternatív terápiás kezelés az injekcióval vagy inzulin tollal naponta többször adagolt inzulininjekciózáshoz képest, és intenzív inzulinterápiára ad lehetőséget szöveti vércukor-monitorral és szénhidrátszámolással kombinálva.

Az eszköz beállításai a kialakítás szerint változóak. Egy hagyományos pumpa az alábbiakat tartalmazza:

Más konfigurációk is lehetségesek. Pl. az újabb modellek tartalmazhatnak eldobható megoldásokat a pumpálási mechanizmushoz és kiküszöbölhetik az infúziós szett csőrendszerét.

Inzulinpumpa-tartály feltöltése. (balról jobbra) 1: a tartály steril csomagolásban. 2: a tartály megtöltése. 3: a tartály tűvel és eltávolított dugattyúval, készen áll a készülékbehelyezésre

Az inzulin

Ahhoz, hogy a glükóz bejuthasson a sejtekbe, mindenkinél – legyen szó akár cukorbetegről, akár egészséges emberről – folyamatos inzulinellátásra van szükség. Ha az inzulin nem áll rendelkezésre, akkor a glükóz a vérben és a szövetközi folyadékban marad. Ennek következtében a vér, illetve a szövetközi folyadék glükózszintje megemelkedik, miközben a sejtek „éheznek”, mert nem jutnak energiához.

Az inzulin a sejtfal egy speciális pontjára – amit receptornak (vagy csatlakozási pontnak) nevezünk – kapcsolódva segíti elő a glükóz bejutását a sejtek belsejébe. Miután az inzulin csatlakozott a sejtfalra, olyan kémiai reakció megy végbe, amely átjárhatóvá teszi a sejt falát a glükóz számára. Ezért is mondjuk, hogy az inzulin a „kulcs”, amely kinyitja a sejteket.

A diabétesz esetleges kialakulásáig a hasnyálmirigy szinte folyamatosan termeli az inzulint. Hogy mennyit, az mindig a szervezetünkben lévő glükóz mennyiségétől függ. A hasnyálmirigy állandóan figyeli a vér glükóztartalmát, és pontosan annyi inzulint állít elő, amennyi a vércukorszint egyensúlyban tartásához szükséges. Amikor kevés a vérben a glükóz – például két étkezés között vagy alvás közben –, akkor a hasnyálmirigy kevesebb inzulint állít elő (ezt nevezzük bázisinzulinnak). Ha viszont megemelkedik a vér glükózszintje – például evés után –, a hasnyálmirigy is több inzulint termel és bocsát ki (ez a bólusinzulin).

A gyors hatású inzulin

A gyors hatású inzulin a rendelkezésünkre álló leggyorsabban ható inzulin. Szinte ugyanúgy hat, mint a hasnyálmirigy által előállított inzulin. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyors hatású inzulin nagyon egyenletesen csökkenti a glükózszintet. Felszívódását és a szervezeten belüli hasznosulását tekintve egyaránt megbízható. Ez annyit jelent, hogy minden beadott dózis gyorshatású inzulin egyformán hat. A gyorshatású inzulin beadásakor:

  • A beadást követő 10-15 percen belül bekerül a véráramba.
  • Legerősebb glükózcsökkentő hatását a beadás után 1-1,5 órával éri el.
  • A beadás időpontjától számított 5-6 óra elteltével megszűnik a glükózcsökkentő hatása.

Bázisinzulin

A bázisinzulint gyakran mondják „alapinzulinnak” is. A „bázis” alapot, illetve jelen kontextusban alapmennyiséget jelent. Az egészséges hasnyálmirigy a nap 24 órájában néhány perces időközökkel inzulint választ ki. Bázisinzulin az étkezések között és alvás közben termelődik, hogy a glükóz (amit a máj bocsát ki) bejuthasson a sejtekbe, és energiával lássa el testünket. Ezen kívül az egészséges hasnyálmirigy folyamatosan figyeli a glükózszintet, és annak megfelelően növeli, illetve csökkenti az előállított bázisinzulin mennyiségét, hogy mennyi glükóz van a vérben.

A pumpa napi 24 órában apránként adagolva biztosítja azt a bázisinzulint, amely a szervezet étkezések közötti és éjszakai inzulinigényét hivatott kielégíteni. A pumpán beállítható, hogy mindig a szervezet napszakok szerint változó inzulinigényének megfelelő mennyiségű bázisinzulint biztosítson.

Bólusinzulin

A hasnyálmirigy nagyobb mennyiségben is állít elő inzulint – ezt nevezzük bólusinzulinnak. A „bólus” nagy mennyiséget jelent. Szervezetünk akkor igényli ezt a nagyobb inzulinmennyiséget, amikor eszünk, és ezért sok glükóz kerül a véráramba. Az egészséges hasnyálmirigy figyeli, hogy mennyi glükóz kerül a vérbe evés után, és pontosan annyi inzulint választ ki, amennyi a véráramba jutó glükóz mennyiségének ellensúlyozásához szükséges.

A kialakuló cukorbetegség következtében a hasnyálmirigy nem tud megfelelő mennyiségű bázis- és bólusinzulint előállítani. Ilyenkor injekció vagy inzulinpumpa segítségével kell pótolni a hiányzó mennyiséget. A pumpa bólusok (azaz nagyobb egyszeri inzulindózisok) beadására is alkalmas. A bólusinzulin szénhidráttartalmú ételek fogyasztása esetén, illetve a magas vércukorszint (VC-szint) korrekciójához szükséges.

A pumpa bólusok (azaz nagyobb egyszeri inzulindózisok) beadására is alkalmas. A bólusinzulin szénhidráttartalmú ételek fogyasztása esetén, illetve a magas vércukorszint (VC-szint) korrekciójához szükséges. A bólus mennyiségét minden esetben a vércukormérés eredményének, az elfogyasztani kívánt szénhidrát grammban kifejezett mennyiségének, továbbá a pumpába beprogramozott különféle beállításoknak (pl. glükóz-céltartománynak) a figyelembevételével kell meghatározni.

Adagolás

Az inzulinpumpa lehetővé teszi, hogy a bázis szükségletekhez a lassú hatású inzulint folyamatosan adagolt gyorshatású inzulin váltsa ki. Az inzulinpumpa kétféleképpen juttatja be az egyfajta gyorshatású inzulint a szervezetbe(2):

  • a bólus adagolás az elfogyasztott ételt kezeli vagy a magas vércukorszintet korrigálja;
  • a bázis adagolás folyamatosan történik egy szabályozható bázis szinten, ami az étkezések közötti, és az éjszakai inzulinszükségletet biztosítja

Az inzulinpumpa-terápia előnyei

Ha valaki cukorbeteg, legjobb, ha a hasnyálmirigy működéséhez leginkább hasonló módon adja be magának az inzulint. Az inzulinpumpa működése minden eddigi megoldásnál jobban megközelíti azt, ahogy a hasnyálmirigy adagolja az inzulint.

A diabétesz kezelésében(6) jelenleg az inzulinpumpa kezelés tekinthető a „mérvadó” megoldásnak, ugyanis a glükózszint inzulinpumpával szabályozható a legpontosabban. Két alapvető oka is van annak, hogy az inzulinpumpa kezelés miért biztosít jobb szabályozhatóságot:

  1. A pumpa kizárólag gyors hatású (U100) inzulint használ.
  2. A pumpa az emberi hasnyálmirigyhez hasonló módon adagolja a gyors hatású inzulint. Bázis- és bólusinzulint egyaránt biztosít – mindkettőt pontosan kiszámított adagokban.

Az inzulinpumpa kezelés több szempontból is messze a hosszú hatástartamú inzulininjekciózás(6) előtt jár. A pumpa óránként, kis adagokban, gyors hatású inzulint juttat a beteg szervezetébe, ahol az megbízhatóan és egyenletesen szívódik fel, illetve hasznosul. A bázisinzulin adagolása úgy programozható be, hogy tökéletesen igazodjon a szervezet óránként változó inzulinigényéhez, és adott esetben könnyen korrigálható.

Az inzulinpumpa terápia hátrányai

Az inzulinpumpa története

Az első inzulinpumpát Dr. Arnold Kadish tervezte meg 1963-ban, amit hátizsákként kellett hordani.(8) Később, 1973-ban Dean Kamen egy hordhatóbb változattal állt elő. 1976-ban megalapította az „AutoSyringe” nevű vállalatot a termék forgalmazására, melyet 1981-ben eladott a Baxter Health Care-nek.(9) Magyarországon 1999 óta érhető el az inzulinpumpa.

Az inzulinpumpa elfogadottsága

A világ egyre elterjedtebb az inzulinpumpa használata az alábbi okok miatt:

Legutóbbi fejlemények

Az új pumpák egyre „okosabbak” lesznek, ahogy egyre bővítik funkcióikat. Ezek egyre inkább megkönnyítik a bólus inzulinadagolással kapcsolatos feladatokat.

Várható fejlesztések

  • Amikor az inzulinpumpa technológiát folyamatos cukorszint monitorozással kombinálják, a technológia nagyon ígéretes a vércukorszint valós idejű ellenőrzése szempontjából. Jelenleg még nincsenek olyan fejlett algoritmusok, melyekkel automatikusan lehetne adagolni az inzulint a cukorszintek visszajelzése alapján. Azonban, ha ez a kör bezárul, a rendszer működhet úgy, mint egy mesterséges hasnyálmirigy.
  • Duális hormon inzulinpumpák kifejlesztése, melyek inzulint vagy glükagont adagolnak. Hipoglikémiánál pl. glükagont adagolna a vércukorszint emelésére. Ez különösen értékes lenne egy zárt rendszerben, glükózszenzor ellenőrzése mellett.
  • Ultragyors inzulinok: Ezek az inzulinok gyorsabban szívódnának fel, mint a jelenleg elérhető Humalog, Novorapid, amelyek kb. akár 60 perc alatt szívódnak csak fel.(16) A gyorsabb inzulint elvileg jobban össze lehetne egyeztetni az étkezésekkel, valamint gyorsabb regenerálást biztosítana a hipoglikémiás epizódokból, amikor az inzulin infúziót felfüggesztik. Ultragyors inzulin kifejlesztésén a Biodel(17), a Halozyme, és a Novo Nordisk(18) cégek dolgoznak.

Inzulinpumpa rendszerek használatával kapcsolatos szakmai útmutatók

2016. február 12-én az Egyesült Királyság közegészségügyi és szociális ellátásokkal kapcsolatos szakmai irányelveket kidolgozó országos intézete — a NICE (National Institute for Health and Care Excellence) pozitív hangvételű állásfoglalást adott közre a Medtronic glükózszenzoros inzulinpumpa rendszereinek alkalmazásáról az 1-es típusú diabétesz szinten tartása és az akár életveszéllyel is járó hipoglikémiás epizódok megelőzése tekintetében.

Szakmai útmutató anyagában a NICE két szenzoros inzulinpumpa rendszer vizsgálata után a MiniMed Paradigm Veo rendszert ajánlja a vércukorszint szabályozására olyan 1-es típusú cukorbetegek esetében, akiknél előfordult már magatehetetlenséggel járó hipoglikémiás epizód. Meghatározása szerint hipoglikémiának azt az állapotot nevezi, amikor a beteg vércukorszintje ismétlődő jelleggel, ugyanakkor előre kiszámíthatatlan módon az alsó határérték alá esik, ami tartós szorongást vált ki belőle az állapot kiújulását illetően, és számottevően rontja életminőségét.

A MiniMed Paradigm Veo rendszer átfogó értékelésére a NICE orvosi technológiák értékelése és a diagnosztikai értékelési programjának (Diagnostics Assessment Programme) keretében került sor.

A NICE munkájának része a befogadásra jelölt új technológiák, rendszerek költséghatékonyságának vizsgálata is. A NICE szakírója arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyság közegészségügyi rendszere betegenként akár évi 1.500 fontot (közel 600.000 Ft-ot) is megtakaríthatna a Medtronic által kifejlesztett technológia befogadásával.

A NICE elfogadta, hogy a Medtronic 2015-ben bevezette a rendszer továbbfejlesztett változatát, a MiniMed 640G rendszert is, mely 2015 augusztusától OEP támogatással a Magyarországon élő 1-es típusú cukorbetegek számára is elérhető.