Irena Sendler

Irena Sendler
SzületettIrena Krzyżanowska
1910. február 15.
Varsó
Elhunyt2008. május 12. (98 évesen)
Varsó
Állampolgárságalengyel
Gyermekeihárom gyermek
SzüleiStanisław Krzyżanowski
Foglalkozása
  • klinikai szakápoló
  • ellenálló
IskoláiVarsói Egyetem
Kitüntetései
Lista
  • A Lengyel Köztársaság Érdemkeresztje
  • Złoty Krzyż Zasługi
  • Order Ecce Homo
  • a Polonia Restituta-rend lovagja
  • Világ Igaza díj (1965. október 19., Lengyelország)
  • Izrael tiszteletbeli állampolgára (1991)
  • Commander of the Order of Polonia Restituta (1996. június 12.)
  • Commander with Star of the Order of Polonia Restituta (2001. november 7.)
  • Fehér Sas-rend (2003. november 10.)
  • Varsó díszpolgára (2007)
  • Tarczyn díszpolgára (2007)
  • Mosolyrend (2007. április 11.)
  • Jan Karski Courage to Care Award (2010)
Halál okatermészetes halál
SírhelyePowązki temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Irena Sendler témájú médiaállományokat.

Irena Stanisława Sendler (Varsó, 1910. február 15. – Varsó, 2008. május 12.) Lengyelországban született, leánykori nevén Krzyżanowska, Irena Sendlerowaként is ismert. Lengyel katolikus szociális munkás volt, aki a Lengyel Földalatti Államban és a Żegota ellenállási mozgalomban dolgozott a németek által megszállt Varsóban a második világháború idején. Társaival együtt 2500 zsidó gyereket mentett ki a varsói gettóból, majd hamis papírokkal ellátva, családoknál és árvaházakban helyezte el őket.

Fiatalkora

Irena Sendlert gyerekkora óta szoros szálak fűzték a zsidókhoz. Édesapja Dr Stanislaw Krzyzanowski, egy Varsó melletti kisvárosban praktizált, legtöbb páciense szegény zsidó volt. Az apa 1917-ben tífuszban halt meg.

Második világháború

Irena Sendler a német megszállás alatt Varsóban élt (azelőtt Otwockban és Tarczynban lakott, ahol a városi szociális ügyosztályainak dolgozott). Zsidósegítő tevékenységét 1939-ben kezdte el, amikor a németek betörtek Lengyelországba. Segítőivel együtt több mint 3000 hamis iratot készítettek zsidó családok számára még a Żegota, illetve gyermekekkel foglalkozó részleg létrejötte előtti időkben. Zsidóknak segíteni nagyon veszélyes dolognak számított a németek által megszállt Lengyelországban: a család minden tagját kivégezték, ha kiderült, hogy zsidót bújtattak.

Náci német poszter németül és lengyelül (Varsó, 1942) mely halállal fenyeget minden lengyelt, aki zsidót bújtat
Zsidó gyermekek a varsói gettóban

1942-ben az újonnan alakult Żegota (Zsidómentő Tanács) Irenát a gyermekekkel foglalkozó részleg vezetőjének nevezte ki, fedőneve Jolanta volt.) A Szociális Ügyosztály alkalmazottjaként különleges engedélyt szerzett a tífuszjárványra hivatkozva, így a varsói gettóban szabadon mozoghatott. Mikor a falakon belül járt, szolidaritásból és az álcázás hitelessége érdekében hordta a sárga csillagot.

Együttműködött a városi önkormányzat gyermek részlegével és az RGO-val (Rada Główna Opiekuńcza), ami egy német hatóságok által megtűrt lengyel intézmény volt. Irena szervezte meg a zsidó gyerekek kijuttatását a gettóból: dobozokban, bőröndökben és ládákban rejtette el őket. A gettón belüli tífuszjárvány kitörése lehetővé tette Irena számára, hogy egészségügyi vizsgálatokra hivatkozva bejuthasson a gettóba, majd az újszülötteket és a kisebb gyerekeket mentőautókban csomagoknak álcázva kicsempészhesse. A varsói gettó szélén található régi bíróságot is sokszor használta a gyerekek kijuttatására.

A gyerekeket lengyel családoknál, a varsói Mária Családja Ferences Nővéreinek árvaházába, vagy katolikus kolostorokban, mint például a Szeplőtelenül Fogantatott Áldott Szűz Mária Nővéreinek zárdájában helyezte el. Turkowiceben és Chotomówban. Néhányan a községi plébániára kerültek közülük. Irena mindegyik pártfogoltjáról feljegyzést készített, hogy megőrizze régi és új adataikat. Ezeket egy almafa alá ásva, egy üvegben tartotta. A Żegota meggyőzte a gyerekeket arról, hogyha a háborúnak vége, akkor felkeresik majd a zsidó rokonaikat.

1943-ban a Gestapo letartóztatta Irenát, kegyetlenül megkínozták és halálra ítélték. A Żegota viszont megvesztegette a kivégzésért felelős németeket, így Irena megmenekült a haláltól. Eszméletlenül, kezeit és lábait eltörve egy erdőben hagyták. Varsóban megfélemlítés céljából azt terjesztették, hogy meghalt. A háború végéig elrejtőzve élt, viszont folytatta a zsidó gyerekek mentését. A háború után kiásta a gyerekek adatait tartalmazó üvegeket és megpróbálta megkeresni a gyerekeket, hogy visszatérhessenek a szüleikhez. Majdnem az összes szülő a treblinkai megsemmisítőtáborban vesztette életét.

Kitüntetések

A földi létem értelme minden megmentett gyermek, akinek segíteni tudtam.
Irena Sendler 2005

A szovjet hatalomátvétel után Lengyelországban, Irena Sendlert a kommunista lengyel állam hatóságai üldözték a lengyel emigráns kormánnyal és a Honi Hadsereggel való kapcsolatai miatt. Ez idő alatt elveszítette második gyermekét.

Sendler és a megmenekült gyerekek, Varsó 2005

1965-ben a Jad Vasem Sendlert a Világ Igaza címmel tüntette ki, melyet 1983-ban jóváhagyott az Izraeli Legfelsőbb Bíróság. Az Izrael Intézet parancsnoki keresztjével is megtisztelték. A lengyel kommunista kormány csak ebben az évben engedte meg, hogy külföldre utazhasson Izraelbe a kitüntetés miatt.

2003-ban II. János Pál pápa személyes levélben köszönte meg Irenának a háborúban nyújtott segítségét. 2003. október 10-én Fehér Sas-rendet kapott, amely Lengyelország legmagasabb civil kitüntetése és Washingtonban, az Amerikai Lengyel Kulturális Centrumtól Jan Karski-díjat bátorságáért és jó szívéért.

2007. március 14-én kitüntette őt Lengyelország szenátusa. 97 évesen már nem volt olyan állapotban, hogy átvehesse a díját, helyette egy levelet írt, melyet az egykor általa csecsemőként megmentett Elżbieta Ficowska vitt el. 2007. április 11-én ő kapta meg legidősebb korában a Mosolyrend kitüntetést.

2009 májusában Irena Sendlert az Audrey Hepburn Humanitárius Posztumusz Díjában részesítették. A színésznőről illetve későbbi UNICEF nagykövetről elnevezett díjat gyermekeket segítő magánszemélyek és szervezetek kaphatják. Az alapítvány felidézi Irena Sendler hősies munkásságát, mellyel 2500 zsidó gyermeket mentett meg a németek által megszállt Lengyelországban, a második világháború idején.

Sendler volt a Żegota Zsidósegítő Tanács Gyermekekért Felelős Részlegéből az utolsó, aki távozott sorainkból.

Nobel-díj jelölése

Lech Kaczyński lengyel elnök azt nyilatkozta, hogy őt illetné meg, hogy Nobel-békedíjra jelöljék, bár a jelöléseket titokban szokták tartani. Sendler jelölése 2007-ben nagy sajtóvisszhangot kapott, újból előtérbe került második világháború alatti tevékenysége. Sokan úgy vélték, hogy ő fogja a Nobel-békedíjat kapni, azonban a bizottság végül Al Gorenak ítélte a díjat, s nem Sendlernek.

Dokumentumfilm

Az amerikai filmrendező Mary Skinner történelmi dokumentum filmet kezdett forgatni Irena Sendler 2003-ban Anna Mieszkowskának elmesélt emlékeire alapozva. "Irena Sendler, In the Name of Their Mothers" Archiválva 2010. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Az "Irena Sendler, a mindannyiuk anyja nevében" c. film a halála előtt adott hosszú interjúkon alapszik. Szintén közreműködött Irena három segítőtársa és néhány zsidó gyerek, akiket megmentett. A filmet leginkább Lengyelországban helyi operatőrökkel, Andrzej Wolffal és Sławomir Grunberggel forgatták, bemutatva számos helyszínt: Irena Sendler háború alatti szállását, a Żegota székhelyeit, Varsó csatornáit, a Gestapo székhelyét, illetve a Pawiak börtönt. Ez az első nem lengyelek által készített történelmi dokumentumfilm, amely Irena Sendler igaz történetét és a nők merész "összeesküvését" mutatja be. Skinner több mint 70 órányi interjús anyagot vett fel, 4 évet töltött archívumok tanulmányozásával, történészekkel és szemtanúkkal értekezett, hogy minél hitelesebb munkát készíthessen. A filmet valószínűleg 2010-ben mutatják be.

Élet egy üvegben

2006-ban, Kansasban egyetemisták egy színdarabot adtak elő Irena életéről, mely az Élet egy üvegben címet kapta. Ebből később film készült Irena Sendler – Bátor szív címmel.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 "The Righteous Among the Nations Database". Világ Igaza-adatbázis (angol nyelven).
  2. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 11.
  3. 1 2 "ww2.senat.pl/k6/pos/029/materialy.pdf" (PDF).
  4. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ "GeneaStar".
  7. ↑ "www.iht.com/articles/ap/2008/05/12/europe/EU-GEN-Poland-Obit-Sendler.php". 2008. május 18. dátummal az eredeti címről archiválva.
  8. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. augusztus 5.
  9. ↑ Irena Sendler
  10. 1 2 3 Baczynska, Gabriela (2008. május 12.). "Sendler, savior of Warsaw Ghetto children, dies". Washington Post. The Washington Post Company. Hozzáférés: 2008. május 12. {{cite news}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)[halott link]
  11. ↑ The Economist obituary
  12. ↑ "RaoulWallenberg.net Article "Irena Sendler"". 2007. április 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 13.
  13. ↑ Richard Z. Chesnoff, "The Other Schindlers: Steven Spielberg's epic film focuses on only one of many unsung heroes" Archiválva 2013. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, U.S. News and World Report, 13 March 1994.
  14. ↑ "Polish Holocaust hero dies at age 98". 2008. május 12. Hozzáférés: 2008. május 13.[halott link]
  15. ↑ "L.S.I.C." 2009. július 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 20.
  16. ↑ "IrenaSendler.org". 2010. március 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 20.
  17. ↑ 'Female Schindler' Irene Sendler, who saved thousands of Jewish children, dies - Telegraph Archiválva 2008. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben|source=Levél a lengyel parlamentnek
  18. ↑ "Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában". 2018. január 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. július 26.
  19. ↑ The Audrey Hepburn Humanitarian Award goes to Irena Sendler (pdf)
  20. ↑ Nobel Prize Is Sought for Polish Heroine Archiválva 2009. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben The New York Sun
  21. ↑ The Objects of the Foundation, Part 10 Archiválva 2008. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben from The Nobel Foundation
  22. ↑ Nominations & Speculations Archiválva 2010. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben from International Peace Research Institute, Oslo
  23. ↑ "The Nobel Peace Prize 2007". The Nobel Foundation. Hozzáférés: 2009. szeptember 10.

Források

Kapcsolódó szócikkek