Isaac Barrow

Isaac Barrow
Született1630. október
London
Elhunyt1677. május 4. (46 évesen)
London
Állampolgárságaangol
Foglalkozása
Tisztsége
  • a Cambridge Egyetem matematika tanszékének Lucas-professzora (1663–1669)
  • royal chaplain (1670–1673)
  • Master of Trinity College, Cambridge (1673–1677, Trinity College)
Iskolái
  • Charterhouse School (–1640)
  • Felsted School (1640–1643)
  • Trinity College (1646–1649)
  • Cambridge-i Egyetem (1649–1652)
Kitüntetéseia Royal Society tagja (1663)
SírhelyeWestminsteri apátság (Poets' corner)
A Wikimédia Commons tartalmaz Isaac Barrow témájú médiaállományokat.

Isaac Barrow (London, 1630. október – London, 1677. május 4.) angol anglikán teológus és matematikus.

Életpálya

Tanulmányait cambridgei Trinity College-ben 1649-ben fejezte be. Szakmai látókörének bővítése érdekében 1655-ben Párizsba, 1656-ban Firenzébe, majd Törökországba utazott, ahol Konstantinápolyban folytatta tanulmányait. 1658-ban Velencén és Németországon keresztül jutott vissza Angliába. Beszélt, olvasott, írt görögül, héberül és latinul. 1960-ban az egyházhoz csatlakozva Cambridge-ben a görög nyelv professzora lett. 1662-től a londoni Gresham College-ba a geometria professzor lett. Visszatért Cambridge-be, de a matematikai tanszék vezetését – akinek tanára volt – Isaac Newtonra engedményezte. 1672–1677 között a Trinity College igazgatója volt. Ő kezdeményezte a kollégium ma is fennálló, ún. Wren könyvtárának az építését.

Kutatási területei

A matematika, a fizika (optika) és a görög nyelv volt. Az érintő keresésére vonatkozó, 1670-ben publikált módszere alapvetően ma is használatos a differenciálszámításban. Ő volt az első, aki felismerte, hogy az érintő keresése és a görbe alatti terület meghatározása egymásnak inverze.

Írásai

Tudományos munkája mellett egyházi témájú dolgozatai is voltak (Expositions a hitvallás, a Miatyánk, Tízparancsolat, és a szentségek).

Szakmai sikerek

A Holdon krátert nevezték el róla. A Cambridge-i Egyetem első Lucas-professzora. 1669-ben katedráját tanítványának, Isaac Newtonnak adta át. Nevéhez fűződik a differenciális háromszög módszere és a secans-integrál első kiszámítása.

Jegyzetek

  1. 1 2 "MacTutor History of Mathematics archive".
  2. 1 2 3 "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
  3. ↑ nem ismert (1836). "Барро, Исаак". Encyclopedic Lexicon. Volume V, 1836 (orosz nyelven). 5. Szentpétervár.
  4. 1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Барроу Исаак, 2017. február 25.
  5. ↑ "MacTutor History of Mathematics archive". Hozzáférés: 2017. augusztus 22.
  6. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
  7. ↑ "Gran Enciclopèdia Catalana". Nagy Katalán Enciklopédia (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia.
  8. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven).

Források