Ivan Zajc

Ivan Zajc
SzületettGiovanni von Seitz
1832. augusztus 3.
Fiume
Elhunyt1914. december 16. (82 évesen)
Zágráb
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozása
IskoláiMilánói Konzervatórium
KitüntetéseiPublic recognition of the City of Karlovac (1895)
SírhelyeMirogoj temető (Division RKT, site 921, class ARKP, #21/2)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Zajc témájú médiaállományokat.

Ivan Dragutin Stjepan Zajc (Fiume, 1832. augusztus 3. – Zágráb, 1914. december 16.) horvát zeneszerző.

Pályafutása

Apja katonai karmester volt, aki ellenezte, hogy fia zenével foglalkozzék és 12 éves gyermekétől elkobozta az első operáját, a Mária Teréziát, melyet titokban írt. Az ifjú tehetsége közfigyelmet keltett és apja Rubeša és Morassi tanárok közbenjárásával megengedte, hogy fia zenével foglalkozzék, így 1849-ben a gimnáziumot Zenggben elvégezvén, belépett a milanói konzervatóriumba, ahol a híres Rossi tanítványa volt. Ezen intézetben hat évet töltött és már a harmadik évben zeneszerzeményeivel ezüst érmet nyert és darabjai Milánóban rendkívüli sikert arattak. 1855. május 4-én előadták La Tirolese (A tiroli nő) c. librettóját, melyet maga a szerző dirigált, mire meghívták a Scala-színház zenei művezetőjévé. 1856-ban visszatért szülővárosába. Itt írta Amelia, Adela és a Messinai ara című operáit, a Kolo és Horvát négyes című táncdarabjait és zeneszerzeményei száma 1862-ben már 152 műre szaporodott. 1862-ben Bécsbe költözött, ahol a Karl-Theater számára megírta La festa da Ballo című operettjét. Ezen színház számára még sok operettet írt, köztük a Fitzliputzli, Lazaroni, Boysiska a boszorkány, Mekkába, Az alvajáró nő, El az újvilágba, A pottensteini vadász stb. címűeket, melyek bejárták Németország, Olaszország, Csehország és Lengyelország színpadait. Bécsi hajléka a költők és művészek találkozóhelye volt. 1870-ben a zágrábi színházban a dalszínművek igazgatójává lett. Itt írta Mislava, Legeta bán, Subics-Zrinyi Miklós, Pan Tvardovski, Zlatka, Afrodite, Király szeszélye című dalműveit, megzenésítette Ivan Gundulić Dubravka című pásztorjátékát és egy nagy allegorikus operát. 1895. február 23-án a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1896-ban nagy ünneppel ülték meg Zágrábban zeneszerzői 50 éves jubileumát; ekkor zenei alkotásainak száma 857 műre rúgott.

Forrás

Jegyzetek

  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 28.
  2. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  3. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "International Music Score Library Project". International Music Score Library Project. Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 3 "Archivio Storico Ricordi". Hozzáférés: 2020. december 3.
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2015. augusztus 14.
  7. 1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Зайц Иван, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ various authors (1983). "Hrvatski biografski leksikon". Croatian Biographical Lexicon (horvát nyelven).
  9. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31.
  10. ↑ "www.gradskagroblja.hr/trazilica-pokojnika/15". Hozzáférés: 2023. június 1.