Házi jak

Házi jak
	Házi jak Nepálban
	Természetvédelmi státusz
	Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Tulokformák (Bovinae);
Nemzetség:	Tulkok (Bovini);
Alnemzetség:	Bovina;
Nem:	Tulok (Bos); Linnaeus, 1758
Faj:	B. grunniens;
Tudományos név
	Bos grunniens; Linnaeus, 1766
Szinonimák
	Bos mutus grunniens Linnaeus, 1766;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Házi jak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Házi jak témájú médiaállományokat és Házi jak témájú kategóriát.

A „Házi jak” lehetséges további jelentéseiről lásd: Jak–9.

A házi jak vagy csak egyszerűen jak (Bos grunniens) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.

A vadjak (Bos mutus) leszármazottja, háziasított alakja, viszont manapság − 2003 óta – külön fajnak tekintik.

Neve

Az állat neve, a „jak” a tibeti nyelvből származik. A tibetiek yag-nak nevezik ennek az állatnak a bikáját, a tehenét pedig bri-nek vagy nak-nak. Azonban a nem tibetiek számára a jak mindkét nemű állatra utal.

1766-ban, Carl von Linné svéd természettudós, orvos és botanikus Bos grunniens tudományos név alatt írta le az állatot; magyar jelentése: „hörgő ökör”; manapság viszont ezt a taxonnevet főleg a házi állományra használják. A vadjak, a Bos mutus = „néma ökör” megnevezést kapta.

Rendszertani helyzete

A szóban forgó állat a Bos-fajok egyike, tehát rokonságban áll a szarvasmarhával (Bos taurus). A mitokondriális DNS-vizsgálatoknak nem sikerült kimutatniuk a jaknak a pontos evolúciós történetét.

Egyik feltételezés szerint a házi jak a vadjakon keresztül és az őstulok (Bos primigenius) - a szarvasmarha őse -, körülbelül 5-1 millió éve divergálódtak; más feltételezés szerint a jakoknak a legközelebbi rokonai a bölények (Bison). Oroszország keleti részén talált csontok, melyek a fosszilis Bos baikalensishez tartoztak és igen hasonlítanak a mai vadjakéra, arra utalnak, hogy közeli rokonok voltak. Ebből egyes kutatók arra következtetnek, hogy a kezdetleges bölények egy ilyen jakszerű, talán éppen a Bos baikalensisból fejlődhettek ki.

2003-ban, a Nemzetközi Zoológiai Nomenklatúrabizottság (ICZN) elhatározta, hogy a vadjak esetében a Bos mutus binomiális név használható, míg a házi jak esetében a Bos grunniens; ezek a megnevezések azóta egyre elterjedtebbé váltak.

Előfordulása

A házi jakot főleg az Indiai szubkontinens himalájai térségében, Észak-Mianmarban, Tibetben, Szecsuanban, Jünnanban, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, Belső-Mongóliában és Mongóliában, valamint Szibéria egyes részein tartják és használják az emberek.

Megjelenése

Hengeres szarva először kifelé, azután előre és felfelé, illetőleg a vége ki- és hátrafelé hajlik; a bika szarvhosszúsága 48-99 centiméter közötti, míg a tehéné 27-64 centiméter közötti. Fülei kicsinyek. Szőrzete hosszú fürtökben lóg alá, majdnem a földet éri. Farka olyan, mint a lóé. Színe barnásfekete, háta hosszában ezüstszürke sávval. Leginkább a szarvasmarhára hasonlít. A bika körülbelül 111-118 centiméter marmagasságú és 350-585 kilogramm testtömegű, míg a tehén valamivel kisebb, azaz 105-117 centiméter marmagasságú és 225-255 kilogramm tömegű; a méret és tömeg a kitenyésztett fajtától is függ. Tenyésztett állományban előfordul fehér, és különböző mértékben tarka állat is, de általában sötétbarna vagy fekete színű.

Életmódja

Az eredeti élőhelyei a 3000-5500 méter közötti tengerszint feletti magasságokon van. Ha tőle telik, akkor a magas hegységeket és fennsíkokat kedveli. A fűfélékben és palkafélékben dús legelőket választja élőhelyül; a növényzetben szegényebb sztyeppszerű helyeket kerüli. Azonban a szárazabb síkvidékeken is elboldogul, ha az ember odatereli.

Szaporodása

A jaktehén 9 hónapig vemhes, az állat 6-8 év alatt fejlődik ivaréretté.

Háziasítása

A hidegebb ázsiai tartományokban szelídített háziállatként tartják, tenyésztik. Majd minden részét felhasználják. Így tejét, húsát, bőrét, szőrét, sőt járomba is fogják. Hosszú, selyemszőrű farkát annak idején a török pasák jelvényül alkalmazták. A többi szarvasmarhafélével könnyen kereszteződik.

Jegyzetek

1 2 "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2016. május 12.
↑ Guo, S.; et al. (2006). "Taxonomic placement and origin of yaks: implications from analyses of mtDNA D-loop fragment sequences". Acta Theriologica Sinica. 26 (4): 325–330.
1 2 3 Leslie, D.M.; Schaller, G.B. (2009). "Bos grunniens and Bos mutus (Artiodactyla: Bovidae)". Mammalian Species. 836: 1–17. doi:10.1644/836.1.
↑ Gentry, A.; Clutton-Brock, J.; Groves, C. P. (2004). "The naming of wild animal species and their domestic derivatives". Journal of Archaeological Science. 31 (5): 645. doi:10.1016/j.jas.2003.10.006.
↑ Nowak, R. (1999). Walker's Mammals of the World, 6th Edition, Volume II. Baltimore: Johns Hopkins University Press (quoted in Oliphant, M. 2003. "Bos grunniens" (On-line), Animal Diversity Web. Accessed 4 April 2009)
↑ Boitani, Luigi (1984). Simon & Schuster's Guide to Mammals. Simon & Schuster/Touchstone Books, ISBN 978-0-671-42805-1
↑ "Archivált másolat". 2009. április 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 3. {{cite web}}: Unknown parameter |= ignored (súgó)
↑ Burnie D and Wilson DE (eds.) (2005). Animal: The Definitive Visual Guide to the World's Wildlife. DK Adult, ISBN 0789477645
↑ Buchholtz, C. (1990). True Cattle (Genus Bos). pp. 386–397 in S. Parker, ed. Grzimek's Encyclopedia of Mammals, Volume 5. New York: McGraw-Hill Publishing Company. (quoted in Oliphant, M. (2003). Bos grunniens (On-line), Animal Diversity Web. Accessed 4 April 2009)
↑ Wild yak photo – Bos mutus – G13952 Archiválva 2013. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. ARKive. Retrieved on 2012-12-19.
↑ Schaller, G.B.; Liu, Wilin (1996). "Distribution, status, and conservation of wild yak Bos grunniens". Biological Conservation. 76 (1): 1–8. doi:10.1016/0006-3207(96)85972-6.
↑ Takeda, K.; Satoh, M.; Neopane, S.P.; Kuwar, B.S.; Joshi, H.D.; Shrestha, N.P.; Fujise, H.; Tasai, M.; Tagami, T.; Hanada, H. (2004). "Mitochondrial DNA analysis of Nepalese domestic dwarf cattle Lulu". Animal Science Journal. 75 (2): 103. doi:10.1111/j.1740-0929.2004.00163.x.
↑ Zhang, R.C. (14 December 2000). "Interspecies Hybridization between Yak, Bos taurus and Bos indicus and Reproduction of the Hybrids". In: Recent Advances in Yak Reproduction, Zhao, X.X.; Zhang, R.C. (eds.). International Veterinary Information Service.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2011. augusztus 21.
Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6. {{cite book}}: Unknown parameter |extra= ignored (súgó)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Domestic yak című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Tibet-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[iucn-1] 1 2 "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2016. május 12.

[Guo2006-2] Guo, S.; et al. (2006). "Taxonomic placement and origin of yaks: implications from analyses of mtDNA D-loop fragment sequences". Acta Theriologica Sinica. 26 (4): 325–330.

[Leslie2009-3] 1 2 3 Leslie, D.M.; Schaller, G.B. (2009). "Bos grunniens and Bos mutus (Artiodactyla: Bovidae)". Mammalian Species. 836: 1–17. doi:10.1644/836.1.

[Gentry2004-4] Gentry, A.; Clutton-Brock, J.; Groves, C. P. (2004). "The naming of wild animal species and their domestic derivatives". Journal of Archaeological Science. 31 (5): 645. doi:10.1016/j.jas.2003.10.006.

[5] Nowak, R. (1999). Walker's Mammals of the World, 6th Edition, Volume II. Baltimore: Johns Hopkins University Press (quoted in Oliphant, M. 2003. "Bos grunniens" (On-line), Animal Diversity Web. Accessed 4 April 2009)

[6] Boitani, Luigi (1984). Simon & Schuster's Guide to Mammals. Simon & Schuster/Touchstone Books, ISBN 978-0-671-42805-1

[7] "Archivált másolat". 2009. április 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 3. {{cite web}}: Unknown parameter |= ignored (súgó)

[Burnie-8] Burnie D and Wilson DE (eds.) (2005). Animal: The Definitive Visual Guide to the World's Wildlife. DK Adult, ISBN 0789477645

[9] Buchholtz, C. (1990). True Cattle (Genus Bos). pp. 386–397 in S. Parker, ed. Grzimek's Encyclopedia of Mammals, Volume 5. New York: McGraw-Hill Publishing Company. (quoted in Oliphant, M. (2003). Bos grunniens (On-line), Animal Diversity Web. Accessed 4 April 2009)

[10] Wild yak photo – Bos mutus – G13952 Archiválva 2013. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. ARKive. Retrieved on 2012-12-19.

[Schaller1996-11] Schaller, G.B.; Liu, Wilin (1996). "Distribution, status, and conservation of wild yak Bos grunniens". Biological Conservation. 76 (1): 1–8. doi:10.1016/0006-3207(96)85972-6.

[12] Takeda, K.; Satoh, M.; Neopane, S.P.; Kuwar, B.S.; Joshi, H.D.; Shrestha, N.P.; Fujise, H.; Tasai, M.; Tagami, T.; Hanada, H. (2004). "Mitochondrial DNA analysis of Nepalese domestic dwarf cattle Lulu". Animal Science Journal. 75 (2): 103. doi:10.1111/j.1740-0929.2004.00163.x.

[ivis.org-13] Zhang, R.C. (14 December 2000). "Interspecies Hybridization between Yak, Bos taurus and Bos indicus and Reproduction of the Hybrids". In: Recent Advances in Yak Reproduction, Zhao, X.X.; Zhang, R.C. (eds.). International Veterinary Information Service.