Jan Matejko

	Jan Matejko
	Önarcképe, 1892
Született	1838. július 30.; Krakkó
Elhunyt	1893. november 1. (55 évesen); Krakkó
Állampolgársága	Krakkói Köztársaság; Ciszlajtánia;
Nemzetisége	lengyel
Házastársa	Teodora Matejko
Gyermekei	Helena Unierzyska; Beata Kirchmajer;
Szülei	Joanna Karolina Rossberg; Franciszek Ksawery Matejko
Foglalkozása	festőművész; egyetemi oktató;
Iskolái	Jagelló Egyetem; Müncheni Képzőművészeti Akadémia; Bartłomiej Nowodworski High School; Krakkói Képzőművészeti Akadémia (1852–1858);
Kitüntetései	a francia Becsületrend lovagja; Osztrák Császári Vaskorona-rend;
Sírhelye	Rakowicki temető
	Jan Matejko aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Matejko témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Jan Alojzy Matejko (Krakkó, 1838. július 30. – Krakkó, 1893. november 1.) lengyel történelmi festő. Sokan a legnagyobb lengyel festőnek tartják. Nagy lelkesedéssel ábrázolta Lengyelország viszontagságos történetének jeleneteit. Rövidlátó volt, mégis fáradhatatlan megfigyelő, éles jellemző, koloritja ragyogó. Nagy festményein az alakok ábrázolása gyakran merev, akadémikus.

Életpályája

Már 14 éves korában a krakkói művészeti iskola tanítványa lett és 1852-ben festette az első képét, I. Ferenc József király bevonulását Krakkóba; ezt követte: Vaszilij Sujszkij cár III. Zsigmond király előtt. 1858-ban ösztöndíjjal Münchenbe ment, ahol egy évet töltött folytonos munka közepette. Itt festette meg a Radziwiłł Barbara megmérgeztetését ábrázoló képet. 1859-ben hazatért, szorgalmasan foglalkozott történelmi tanulmányokkal is, amelyekről számos történeti és művelődéstörténeti rajz kiadása tanúskodik. 1860-ban rövid ideig Bécsben Christian Ruben tanárnak volt tanítványa. Itt kezdte el János Kázmér a bielany-i kolostor előtt nézi a város égését című képét. Hazatérése után a történeti képek hosszú sorozatát alkotta. Utazásokat tett Német-, Francia-, Olasz-, Orosz- és Törökországban. 1873-ban az újjászervezett krakkói művészeti iskola igazgatója már 1870-ben a becsületrend lovagja és a francia akadémia tagja lett. 1887-ben a Krakkói Egyetem tiszteletbeli doktorává tette meg.

A Rakowicki temetőben helyezték örök nyugalomra.

Főbb művei

Stańczyk (1862, Nemzeti Múzeum, Varsó)
Skarga prédikációja III. Zsigmond király előtt (1865)
Rejtan a szejmen 1773. (1866)
A lublini unió 1569 (1870, a galíciai tartomány-gyűlés épületében)
Báthory István Pszkov előtt (1872)
Kopernikusz csillagász, avagy beszélgetés Istennel (1873, krakkói Jagelló Egyetem, Collegium Novum aulája)
Rettenetes Iván (1875)
A várnai csata (1879, Magyar Nemzeti Múzeum)
Veit Stoss életéből vett több kép
I. Miksa császár, I. Zsigmond lengyel király és II. Ulászló magyar király találkozása Bécsben 1515. (1880)
Porosz hódolat (1879-1882, Posztócsarnok, Krakkó)
Sobieski János Bécs alatt (1883, ajándék XIII. Leó pápa számára, a Vatikánban)
Az orléans-i szűz (1885)
Kościuszko Racławicénél (1888, Posztócsarnok, Krakkó)
A zsidók befogadása Lengyelországban 1096. (1889)
1791. május 3-i alkotmány (1891, Királyi palota, Varsó)

Galéria

Veit Stoss a lányával (1865, Nemzeti Múzeum, Varsó)
Stańczyk (1862, Nemzeti Múzeum, Varsó)
Kopernikusz csillagász, avagy beszélgetés Istennel (1873, krakkói Jagelló Egyetem, Collegium Novum aulája)
Kościuszko Racławicénél (1888, Posztócsarnok, Krakkó)
1791. május 3-i alkotmány (1891, Királyi palota, Varsó)

Jegyzetek

↑ Stańczyk, a hazáért aggódó reneszánsz kori udvari bolond alakja számos festményén feltűnik, rendszerint önmagáról mintázta.
↑ A képen ábrázolt uralkodói alak mintául szolgált az 1933-ban készített, de csak 1957-ben felállított zuglói Báthory-szoborhoz. A festményt 1936-ban Budapesten is bemutatták, amikor a Szépművészeti Múzeumban kiállítást rendeztek a lengyel művészet remekeiből. L. Gerencsér Tibor: Az elfelejtett szobor históriája - A zuglói Báthory-szobor. Hitel, 24. évf. 11. sz. (2011. november), 35-55. o. epa.oszk.hu
↑ Ajándék I. Ferenc József király számára.
↑ A mű Brandenburgi Albert hűbéresküjét ábrázolja I. Zsigmond előtt. A képen két alakban is megfestette önmagát. Ez az egyik legnagyobb méretű vászna, csaknem 8 m hosszú.
↑ A festmény Európa első kartális alkotmányának, a Május 3-i alkotmánynak a megalkotóit ábrázolja, amint ünnepélyes meneteben eskütételre igyekeznek.

Források

A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

Lengyel nyelvű szakirodalom

J. Bogucki, Matejko, Warszawa 1955.
K. Krawczyk, Matejko i historia, Warszawa 1990.
J. M. Michałowski, Jan Matejko, Warszawa 1979.
M. Porębski, Malowane dzieje, Warszawa 1961.
H. M. Słoczyński, Matejko, Wrocław 2000.
M. Treter, Matejko. Osobowość artysty, twórczość, forma i styl, Lwów 1939.
M. Zgórniak, Matejko w Paryżu, Kraków 1998.
Sz. Kobyliński, Tajemnice Pocztu Matejki, Warszawa 1984

Kapcsolódó szócikkek

Művészetportál
Lengyelország-portál

[1] Stańczyk, a hazáért aggódó reneszánsz kori udvari bolond alakja számos festményén feltűnik, rendszerint önmagáról mintázta.

[2] A képen ábrázolt uralkodói alak mintául szolgált az 1933-ban készített, de csak 1957-ben felállított zuglói Báthory-szoborhoz. A festményt 1936-ban Budapesten is bemutatták, amikor a Szépművészeti Múzeumban kiállítást rendeztek a lengyel művészet remekeiből. L. Gerencsér Tibor: Az elfelejtett szobor históriája - A zuglói Báthory-szobor. Hitel, 24. évf. 11. sz. (2011. november), 35-55. o. epa.oszk.hu

[3] Ajándék I. Ferenc József király számára.

[4] A mű Brandenburgi Albert hűbéresküjét ábrázolja I. Zsigmond előtt. A képen két alakban is megfestette önmagát. Ez az egyik legnagyobb méretű vászna, csaknem 8 m hosszú.

[5] A festmény Európa első kartális alkotmányának, a Május 3-i alkotmánynak a megalkotóit ábrázolja, amint ünnepélyes meneteben eskütételre igyekeznek.

Jan Matejko

Önarcképe, 1892
Született	1838. július 30. Krakkó
Elhunyt	1893. november 1. (55 évesen) Krakkó
Állampolgársága	Krakkói Köztársaság Ciszlajtánia
Nemzetisége	lengyel
Házastársa	Teodora Matejko
Gyermekei	Helena Unierzyska Beata Kirchmajer
Szülei	Joanna Karolina Rossberg Franciszek Ksawery Matejko
Foglalkozása	festőművész egyetemi oktató
Iskolái	Jagelló Egyetem Müncheni Képzőművészeti Akadémia Bartłomiej Nowodworski High School Krakkói Képzőművészeti Akadémia (1852–1858)
Kitüntetései	a francia Becsületrend lovagja Osztrák Császári Vaskorona-rend
Sírhelye	Rakowicki temető


Jan Matejko aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Matejko témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség