| Jean Bricaud | |
.jpg) | |
| Született | 1881. február 11. Neuville-sur-Ain |
| Elhunyt | 1934. február 24. (53 évesen) Francheville |
| Álneve | Tau Jean II. |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Cimetière de Francheville |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Bricaud témájú médiaállományokat. | |
Jean vagy Joanny Bricaud (Neuville-sur-Ain, 1881. február 11. – Francheville, 1934. február 21.) francia okkultista, szabadkőműves és gnosztikus pap.
Jean Bricaud parasztcsaládból származott, aki papnövendékként kezdte magasabb tanulmányait Meximieux-ban. Serdülőkorában okkultizmussal foglalkozó könyveket fedezett fel, melyek arra késztették őt, hogy megtagadja a papi szemináriumon folytatását. Lyonban telepedett le, és 1897-ben lépett be a Crédit Lyonnais bankba, ahol aztán egész életében dolgozott. 1905. október 7-én vette el Marie-Anne Neysson-t (1884-1958), akitől 1911-ben el is vált. 1929. december 2-án feleségül vette Eugenie-Antoinette Allemand-t (1884-1958), aki őt okkultista tevékenységeiben támogatta.
Lyonban sok okkultistával volt alkalma megismerkedni, így többek között Dr. Emmanuel Lalande-dal (1868-1926), Gérard Encausse (Papus) közeli barátjával, aki bemutatta őt a mágikus praktikákat űző Nizier Anthelme Philippe-nek(fr) (1849-1905), aki Maître Philippe (Philippe mester) néven volt ismert. Bricaud Philippe lyoni "Gyakorlati Mágia Iskoláját" látogatta. Lyonban ismeretséget kötött Jacques Charrot-tal (1831-1911), a mágus és kabbalista mester Éliphas Lévi tanítványával.
1901-ben Léonce Fabre des Essarts (1848-1917) a Francia vagy Valentiniánus Gnosztikus Egyház lyoni püspökévé szentelte Bricaud-t Tau Johannes egyházi néven, amelyet 1890-ben alapított Jules Doinel(en). 1907-ben aztán szakított Fabre des Essarts-szal, hogy saját egyházat alapítson Louis-Sophrone Fugairon és Papus közreműködésével Gnosztikus Katolikus Egyház néven. Bricaud lett 1908-ban az egyház patriarchája, majd ugyanebben az évben megváltoztatták a szervezet nevét Egyetemes Gnosztikus Egyház-ra. 1911-ben Papus a martinizmus hivatalos egyházává tette.
Jean Bricaud bensőséges kapcsolatot ápolt a Eugène Vintras(fr) bűvköréhez tartozó okkultistákkal. Vintras többek között azt állította magáról, hogy ő Illés próféta reinkarnációja. Birtokában volt a sátánista Joseph-Antoine Boullan "Véres ostyák" című írásának, továbbá ő maga is írt könyvecskét az inkubuszokkal és szukkubuszokkal kapcsolatos gyakorlati módszerekről. Ezek mellett nagy hatást gyakorolt rá a La Salette-i Mária-jelenés is.
1914-ben Bricaud Charles Détré (Teder) közreműködésével újjászervezte a martinista mozgalmat Jean-Baptiste Willermoz "regulája" szerint (Willermozizmus felé tolódás, "Lyoni rendek" kialakulása). Bricaud lett a Martinista Rend lyoni tartományi legátusa. Teder 1918-ban bekövetkezett halála után Bricaud lett a rend nagymestere. 1932 szeptemberében barátját, Constant Chevillont nevezte meg martinista utódjának.
Jean Bricaud Lyonba költözése után a szabadkőműves Memphis-Misraim Rítus tagja is lett, majd fokozatosan a Rítus Nagymesterévé vált.
{{cite book}}: External link in |chapterurl=|chapterurl= ignored (|chapter-url= suggested) (súgó){{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite book}}: Unknown parameter |subtitle= ignored (súgó){{cite book}}: Unknown parameter |subtitle= ignored (súgó){{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)