| John Craig | |
| Született | 1663 Hoddom |
| Elhunyt | 1731. október 11. (67-68 évesen) High Holborn |
| Állampolgársága | skót |
| Foglalkozása | matematikus |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Edinburgh-i Egyetem (1684–1687) |
| Kitüntetései | a Royal Society tagja (1711) |
| Sírhelye | St James's Church, Clerkenwell |
A Wikimédia Commons tartalmaz John Craig témájú médiaállományokat. | |
John Craig (1663. – 1731. október 11.) skót matematikus.
Dumfriesban született és az edinburghi egyetemen tanult, majd Angliába költözött és vikárius lett az anglikán egyházban.
Newton barátja volt, és számos kisebb művet írt a differenciálszámításról. Legismertebb műve a Theologiae Christianae Principia Mathematica (A keresztény teológia matematikai alapelvei), amely 1698-ban jelent meg. Ebben a könyvében Craig bemutat egy képletet, amely leírja, hogyan változik egy történelmi esemény valószínűsége a szemtanúk számának, az információ továbbterjedési láncának, az eltelt időnek és a fizikai távolságnak a függvényében. A képlet segítségével Craig levezette, hogy Jézus történetének valószínűsége a 3150. évben lesz nulla. Az eredményt úgy értelmezte, hogy ebben az évben kerül sor Krisztus második eljövetelére a Lukács evangéliuma 18:8 értelmében.
A művét kedvezőtlenül fogadták. Több utána jövő matematikus szerint a valószínűség fogalmát pontatlanul használta és a képlet levezetése nincs alátámasztva. Stephen Stigler az 1999-ben megjelent könyvében sokkal kedvezőbb értelmezést adott, kimutatva, hogy Craig okoskodásának egy része bizonyítható, ha az általa használt „valószínűség” fogalmat likelihood arányként értelmezzük.
