| John Hadley | |
| Született | 1682. április 16. Hertfordshire |
| Elhunyt | 1744. február 14. (61 évesen) East Barnet |
| Állampolgársága | brit |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | a Royal Society tagja (1717) |
A Wikimédia Commons tartalmaz John Hadley témájú médiaállományokat. | |
John Hadley (Enfield Chase, Hertfordshire, Anglia, 1682. április 16. – East Barnet, Hertfordshire, 1744. február 14.) angol matematikus, csillagász.
Isaac Newton a távcsövében gömbtükröt alkalmazott, de tudatában volt annak, hogy egy parabolikus tükör jobb eredményt adna. 1720 körül John Hadley a fivérei, George és Henry segítségével készített ilyen parabolikus tükröt 15 cm átmérővel, aminek a fókusztávolsága 157 cm volt. A Royal Society számára 1721-ben mutatta be ezt a távcsövet. Később több hasonló távcsövet készített.
Hadley másik sikeres alkotása a kettős visszaverődésű kvadráns, amit 1731-ben mutatott be. Thomas Godfrey Philadelphiában közel ebben az időben hasonló kvadránst alkotott. A műszert a későbbiekben oktánsnak nevezték, mivel az íve a kör kerülete 1/8-adának felelt meg. Ez a szerkezet (amit Hadley fából készített), kiválóan alkalmas volt arra, hogy két égi objektum közötti szöget mérni lehessen vele, akár egy mozgásban lévő hajón is. 1734-ben Hadley vízszintezőt is rögzített az eszközhöz, így az akkor is alkalmazható volt, ha a horizont nem volt látható. Az oktáns szabadalmát 1734-ben jegyezték be. 1757 körül John Campbell módosított rajta, az ívet 60°-ra növelve, így az a szextáns nevet kapta.