Joseph Lister

Joseph Lister
Született	1827. április 5. Upton House, Newham
Elhunyt	1912. február 10. (84 évesen) Walmer
Állampolgársága	brit
Házastársa	Agnes Syme (1856. április 23. – nem ismert)
Szülei	Isabella Harris Joseph Jackson Lister
Foglalkozása	sebész egyetemi oktató politikus növénygyűjtő
Tisztsége	President of the Royal Society (1895–1900) a Lordok Háza tagja (1897. február 8. – 1912. február 10.) Az Egyesült Királyság Titkos tanácsának tagja (1902–)
Iskolái	University College London Londoni Egyetem Grove House School UCL Medical School
Kitüntetései	Lista a Royal Society tagja (1860. június 7.) Croonian Medal and Lecture (1863) Makdougall Brisbane Prize (1872) Cothenius Medal (1877) Royal-érem (1880) A művészetek és a tudományok érdemrendje (1885) Cameron Prize of the University of Edinburgh (1890. május) Albert emlékérem (1894) Copley-érem (1902) Grand Cross of the Order of the Dannebrog (1902. december) Honorary Doctorate from the National Autonomous University of Mexico (1910)
Sírhelye	Hampstead Cemetery
Joseph Lister aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Lister témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Joseph Lister (Upton, 1827. április 5. – Walmer, 1912. február 10.) angol sebész, az antiszeptikus sebészeti eljárások felfedezője és meghonosítója. Találmánya és gyakorlata nyomán lényegesen csökkent az operáción átesett betegek halálozási aránya.

Életpályája

Orvosi képesítését 1852-ben szerezte a londoni Egyetemi Kollégiumban. A Királyi kórház sebésztanára lett Glasgowban. Megdöbbentette az operált betegek magas halálozási arányszáma. A fertőzés, az üszkösödés gyakori következményei voltak az operációknak. Lister tisztán tartatta kórtermeit, de ez nem csökkentette a halálozási arányszámot.

Lister 1865-ben elolvasta Pasteur egyik tanulmányát és megismerte belőle a kórokozó baktériumok elméletét. Ebben az elméletben Lister megtalálta a megoldás kulcsát: rájött, hogy a baktériumokat el kell pusztítani, mielőtt azok a nyílt sebbe bejutnának. Lister bevezetett egy sor antibakteriális eljárást. Karbolsavat használt a baktériumok elpusztítására. A műtétek előtt gondosan megtisztította a kezét, a sebészeti eszközök és a kötések higiénikus állapotáról is gondoskodott. Egy ideig még karbolsavat is permetezett a műtőben a levegőbe. Az eredmény nagyon hamar megmutatkozott. 1861 és 1865 között a műtét utáni elhalálozások aránya férfiaknál 45% volt, ez 1869-re 15%-ra csökkent.

Lister első tanulmányát az antiszeptikus sebészetről 1867-ben jelentette meg, eredményeit nem ismerték el azonnal, de felajánlották számára az Edinburgh-i Egyetem klinikai sebészeti tanszékét, az ott eltöltött kétéves sebészeti gyakorlata hírnevet szerzett neki. 1875-ben átjött a kontinensre, Németországba előadásokat tartani módszereiről. A következő esztendőben, 1876-ban az Amerikai Egyesült Államokban volt előadói körúton. Az orvosok többsége azonban még mindig nem volt meggyőzve.

William Fergusson halála után, mint annak utóda kapott meghívást 1877-ben a Londoni Királyi Kollégium sebészeti tanszékére. Kezdetben élettani és szövettani tanulmányokkal foglalkozott, később kizárólag a sebészetre koncentrált; ő vezette be az antiszeptikus kötéseket, ami a sebészet fejlődésére nézve korszakalkotó hatással volt. A Királyi Kollégium sebészetén tartott szemléltetései az antiszeptikus sebészetről nagy érdeklődést váltottak ki az orvosi körökben, s a tanulmányaiban lefektetett állításait és az általa szükségesnek tartott orvosi gyakorlatot egyre szélesebb körökben elfogadták és alkalmazták.

Joseph Lister 85 évet élt, antiszeptikus sebészeti módszere élete vége felé már teljesen elterjedt a fejlett világban, számos kitüntetést kapott, öt évig volt a Királyi Társaság elnöke, Viktória királynő őt választotta sebészének.

Érdekességek

• Lister-féle olló – lekerekített, tompa végű, kötésvágásra tervezett sebészi olló, amely csökkenti a bőrsérülés kockázatát; a modern sebészet alapműszere lett.
• Karbolsavas kézi permetező – Lister pumpás fertőtlenítő-készüléke, amellyel a műtő levegőjét és a seb környékét kezelték; a korszakban úttörő légfertőtlenítési kísérletnek számított.
• Sterilizáló/áztatódoboz – fémdoboz kötszerek és eszközök karbolsavas oldatban tartására, a műtéti sterilitás biztosítására.
• Antiszeptikus kötözési technika – többrétegű géz és olajozott selyempapír alkalmazása a baktériumok behatolásának gátlására; a sebfertőzések arányát látványosan csökkentette.
• Listerine – nem Lister fejlesztése, de róla nevezték el az 1879-ben megjelent fertőtlenítő szájvizet, tiszteletként az antiszepszis úttörője előtt.

Elismerései

• 1878-ban az edinburgh-i, 1879-ben az oxfordi, 1880-ban a cambridge-i egyetem választotta meg tiszteletbeli tagjává.
• 1884-ben bárói ranggal tüntették ki.

Főbb művei

• Early stages of inflammation (Philos. Transact. 1859);
• On excision of the wrist for caries (Lancet 1865);
• On the germ theory of putrefaction and other fermentative changes (Nature 1873);
• A further contribution to the natural history of bacteria and the germ theory of fermentative changes (Quart. Journ. of Microscop. Sc. 1873);
• The germ theory of fermentation and its bearings on pathology (Patholog. Transact. 1878).

Jegyzetek

Források

• A Pallas nagy lexikona. Budapest : Pallas, 1896.
• Michael H. Hart: 100 híres ember a kezdetektől napjainkig. Budapest : Magyar Könyvklub, 1994. Joseph Lister l. 211-212. ISBN 963-8289-27-9