Gazdag libertinus család sarjaként, jó nevelésben részesülve szerezte meg nagy műveltségét. A 80-as években katonáskodhatott, a 90-es években ügyvédi gyakorlatot folytatott. Egyes feltételezések szerint élete végét száműzetésben töltötte.
Szatírái
Saturae, 1535
Szatíraíró tevékenységét viszonylag későn kezdte, első szatíráját 100 után írhatta.
A római szatíra hagyományait követi: Lucilius, Horatius, Lucretius, Persius és Martialis hatása is kimutatható.
Stílusa változatos, sokrétű. Szóválasztásával, szóképeivel, retorikai eszközökkel éri el a kívánt hatást. Éles megfigyelőképesség, pontos történelmi háttérfestés és erős, szinte könyörtelen realizmus jellemzi. A kezdetben dühös, ostorozó hangvételt az idő múlásával Iuvenalis szatíráiban egyre szelídebb váltotta fel.
Műveit csupán a császárkor vége felé vették elő újra, de merő szórakoztatás céljából olvasták csupán. A tanító hangvétel, az etikai és filozófiai reflexió eredményeként azonban a középkor Iuvenalisban a poeta ethicust értékelte. Számos szókapcsolata máig szállóigeként él, mint például a „Quis custodiet ipsos custodes?” – „Ki őrzi az őrzőket?” vagy a „Mens sana in corpore sano” – „Ép testben ép lélek”, illetve a „Panem et circenses” – „Kenyeret és cirkuszt”.
Egy-egy szatírája több témát is érint, de mindegyiknek van valami fő témája.
A szatíraírásról
A homoszexualitásról
Róma gonosz erkölcsei
A nagy rhombushal
A kisember megalázása
Szatíra a nők ellen
A szellemi dolgozók nyomora Rómában
Az igazi nemesség
Az effeminált Naevolus ellen, aki pénzért árulja szerelmét, de pénz helyett csak ócska ajándékokat kap
Miért imádkozzunk az istenekhez?
A pazarló fényűzés ellen
Örökségvadászok ellen
A rossz lelkiismeret
A nevelésről
Emberevés Egyiptomban
A katonáskodás előnyei
Magyarul
Junius D. Juvenalis szatírái; ford., jegyz. Kis János; Trattner Ny., Pest, 1825
Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 169–171. o.
Sebestyén Károly: A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 143–144. o.
