| Decimus Iunius Iuvenalis | |
| Iuvenalis 1711-es fantáziaábrázolása | |
| Született | 50/60 körül Aquinum |
| Elhunyt | 130 körül (70–80 évesen)
|
| Állampolgársága | római |
| Nemzetisége | római |
| Foglalkozása | |
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | szatírairodalom |
| Fontosabb művei | Satires |
A Wikimédia Commons tartalmaz Decimus Iunius Iuvenalis témájú médiaállományokat. | |
Decimus Iunius Iuvenalis, röviden csak Iuvenalis vagy Juvenalis (Aquinum, 50/60 körül – 130 körül) római költő, a római irodalom három nagy szatíraírójának (Horatius, Persius, Iuvenalis) egyike.
Gazdag libertinus család sarjaként, jó nevelésben részesülve szerezte meg nagy műveltségét. A 80-as években katonáskodhatott, a 90-es években ügyvédi gyakorlatot folytatott. Egyes feltételezések szerint élete végét száműzetésben töltötte.

Szatíraíró tevékenységét viszonylag későn kezdte, első szatíráját 100 után írhatta. A római szatíra hagyományait követi: Lucilius, Horatius, Lucretius, Persius és Martialis hatása is kimutatható.
Stílusa változatos, sokrétű. Szóválasztásával, szóképeivel, retorikai eszközökkel éri el a kívánt hatást. Éles megfigyelőképesség, pontos történelmi háttérfestés és erős, szinte könyörtelen realizmus jellemzi. A kezdetben dühös, ostorozó hangvételt az idő múlásával Iuvenalis szatíráiban egyre szelídebb váltotta fel.
Műveit csupán a császárkor vége felé vették elő újra, de merő szórakoztatás céljából olvasták csupán. A tanító hangvétel, az etikai és filozófiai reflexió eredményeként azonban a középkor Iuvenalisban a poeta ethicust értékelte. Számos szókapcsolata máig szállóigeként él, mint például a „Quis custodiet ipsos custodes?” – „Ki őrzi az őrzőket?” vagy a „Mens sana in corpore sano” – „Ép testben ép lélek”, illetve a „Panem et circenses” – „Kenyeret és cirkuszt”.
Egy-egy szatírája több témát is érint, de mindegyiknek van valami fő témája.