Kalauzhal

Kalauzhal
Kifogott kalauzhal
Kifogott kalauzhal
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Tüskésmakréla-félék (Carangidae)
Nem: Naucrates
Rafinesque, 1810
Faj: N. ductor
Tudományos név
Naucrates ductor
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Coryphaena pentadactyla (non Linnaeus, 1758)
  • Gasterosteus ductor Linnaeus, 1758
  • Hemitripteronotus quinquemaculatus Lacepède, 1801
  • Nauclerus abreviatus Valenciennes, 1833
  • Nauclerus annularis Valenciennes, 1833
  • Nauclerus brachycentrus Valenciennes, 1833
  • Nauclerus compressus Valenciennes, 1833
  • Nauclerus leucurus Valenciennes, 1833
  • Nauclerus triacanthus Valenciennes, 1833
  • Naucrates angeli Whitley, 1931
  • Naucrates cyanophrys Swainson, 1839
  • Naucrates fanfarus Rafinesque, 1810
  • Naucrates indicus Lesson, 1831
  • Naucrates noveboracensis Cuvier, 1832
  • Naucrates polysarcus Fowler, 1905
  • Naucrates serratus Swainson, 1839
  • Seriola dussumieri Valenciennes, 1833
  • Seriola succincta Valenciennes, 1833
  • Seriola succinta Valenciennes, 1833
  • Thynnus pompilus Gronow, 1854
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kalauzhal témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalauzhal témájú kategóriát.
Óceáni fehérfoltú cápát követő kalauzhalak

A kalauzhal (Naucrates ductor) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása

A kalauzhal széles körben elterjedt, ragadozó életmódot folytató halfaj. A Föld trópusi és melegebb nyíltvizeiben található meg. Az Atlanti-óceán nyugati részén, a kanadai Új-Skóciától Argentínáig, míg ugyanez az óceán keleti részén, a Brit-szigetektől (itt eléggé ritkán) és a Vizcayai-öböltől egészen Angoláig terjed az élőhelye. A Földközi-tengerben és a Kanári-szigetek környékén is megtalálható. A Csendes-óceán keleti részén, a Brit Columbia-i Vancouver-sziget körül és a Galápagos-szigeteknél. található meg. Az Indiai-óceán minden részén előfordul a kalauzhal.

Megjelenése

A kalauzhal színezete a sötét kéktől a feketés-ezüstösig változik, hasi része világosabb. A kalauzhal amikor izgatott, kis időre színt tud változtatni; a sötét csíkjai eltűnnek és fehéres-ezüstössé válik és három vastag sötétkék sáv jelenik meg a hátán. Nyugalmi állapotban a halnak 5-7 sötét keresztcsíkja van. A kalauzhal hossza 60-70 centiméter.

Életmódja

A kalauzhalak a cápák, ráják és tengeri teknősök köré gyülnek. A gazda állatok élősködőit és táplálékának maradékait fogyasztják el. A kalauzhalak ivadékai a medúzákkkal és a sodródó algákkal úsznak. E halak néha a hajókat is követik, ily módon eljutottak az írországi Cork megye közelébe is. Sokszor észrevettek kalauzhalakat Anglia partjainál is.

Habár számos cápafajt követnek, úgy látszik, hogy a kalauzhalak gyakran az óceáni fehérfoltú cápát (Carcharhinus longimanus) választják gazdaállatul. E társulásból mindkét állatfaj hasznot húz: a kalauzhal védelmet kap a ragadozókkal szemben, míg a cápa megszabadul az élősködőktől. A cápák csak ritka esetben falják fel kisebb követőiket. A kapcsolatuk olyan szoros, hogy a kalauzhalak fiatalabbja beúszik a cápák szájába, hogy azok fogát megtisztítsa.

30 méternél mélyebb vízmélységben nem fordul elő.

Felhasználása

E halfaj nem jelent veszélyt az ember számára, sőt ehető is, de mivel nehéz a fogása, ritkán bajlódnak vele. A víz felszínén, kézihálóval is fogható. Frissen, szárítva vagy sózva árusítják. Az akváriumoknak is fognak be belőlük.