| Kalcium-nitrid | |
| IUPAC-név | kalcium-nitrid |
| Más nevek | trikalcium-dinitrid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 12013-82-0 |
| PubChem | 3387080 |
| EINECS-szám | 234-592-9 |
| InChIKey | XCNGEWCFFFJZJT-UHFFFAOYSA-N |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Ca3N2 |
| Moláris tömeg | 148,25 g/mol |
| Megjelenés | vörös-barna színű, kristályos anyag szilárdan |
| Sűrűség | 2,670 g/cm³ 2,63 g/cm³ (17 °C) |
| Olvadáspont | 1195 °C |
| Oldhatóság (vízben) | bomlik |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | köbös, cI80 |
| Tércsoport | Ia-3, No. 206 |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A kalcium-nitrid vörösbarna, szilárd kristályos anyag, képlete Ca3N2. Nitrid- (N3−) és kalciumionok (Ca2+) alkotják. Leggyakoribb formája az α-módosulat. Az anti-bixbyit rácsú kalcium-nitrid szerkezete hasonlít a mangán(III)-oxidéhoz (Mn2O3), csak benne kalciumionok (Ca2+) vannak az oxidionok, és nitridionok (N3−) a mangánionok helyén.
A kalciumot levegőn elégetve kalcium-oxid (CaO) és kalcium-nitrid keletkezik. Az elemek közvetlen reakciójával elő lehet állítani:
Reagál a levegő nedvességével, ekkor kalcium-hidroxid és ammónia keletkezik:
Ez a reakció vízben is végbemegy.
350 °C-on reakcióba lép a hidrogénnel:[forrás?]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Calcium nitride című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.