Kannabinoid
| Kannabinoid | |
 | |
| A kenderben természetesen előforduló kannabinoid tetrahidrokannabinol (THC). | |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| ChEBI | 67194 |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Kannabinoidok – a kannabinoid receptorokra ható szerves kémiai vegyületek csoportja. A kannabinoidok más típusainak felfedezése előtt ez a név csak a kannabiszban található anyagokra terjedt ki. Jelenleg ez a vegyületcsoport a következőkre oszlik:
- Növényi kannabinoidok – növényi alkaloidokként előfordulnak, pl.: tetrahidrokannabinol (a marihuána fő pszichoaktív anyaga), tetrahidrokannabivarin, kannabinol.
- Endokannabinoidok – az állatok, köztük az emberek szervezetében is megtalálhatók, pl anandamid
- Szintetikus kannabinoidok – mesterséges, pl. CP-55940, HU-210, parahexil.
A növényi kannabinoidok vízben oldhatatlanok, de oldódnak zsírokban, alkoholokban és más nem poláris szerves oldószerekben.
Számos értékes hatású anyagot állítottak elő kémiai szintézissel, ilyen például a rimonabant, egy karcsúsító és addiktív gyógyszer.
Kannabinoid receptorok
A kannabinoidok, miután a sejt kannabinoid receptoraihoz kapcsolódnak, blokkolják a kalciumionok befolyását az extracelluláris folyadékból a citoplazmába, és gátolják a cAMP termelődését. Ennek eredményeként megváltozik a sejtek anyagcseréje, és változások következnek be a hormonok és a neurotranszmitterek felszabadulásában.