| Karakol (Каракол) | |||
| Dungan-mecset | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Megye | Iszik-köl tartomány | ||
| Alapítás éve | 1869 | ||
| Akim | Nuriman Tyulejev | ||
| Irányítószám | 722360 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 85 588 fő (2022) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 929 m | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Karakol témájú médiaállományokat. | |||
Karakol (1889–1921 és 1939–1991 között Przsevalszk) város Kirgizisztánban, Iszik-köl tartományban.
Az Iszik-köl keleti végén fekszik 150 km-re a kínai határtól.
1865-ben a cári kormány katonai helyőrségeket hozott létre a Kasgarral határos területen, amikor az Orosz Birodalom terjeszkedett Közép-Ázsiában. Az Akszu nevű település volt Karakol elődje. De mivel Akszut nem érintették a kereskedelmi utak és a transzhumáló nyájak, új települést hoztak létre a Karakol folyó alsó folyásánál. A települést hivatalosan 1869. július 1-jén alapították. 1872-ben, az ott szolgálatot teljesítő katonaság mellett már 150 lakosa volt, kirgizek, üzbégek, tatárok. Az 1890-es években Ukrajnából, a Volga mellől és a Fekete-tenger környékéről is jöttek betelepülők. Kínából a muszlim dunganok ide menekültek a vallási üldözés elől. Karakol fejlődésnek indult, amikor földrajzkutatók jöttek a városba, hogy Kína és Kirgizisztán közötti hegyvidéket kutassák. 1888-ban Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij tibeti kutatóútja előkészítése alatt tífuszban meghalt városban. 1889. március 11-én cári rendeletre Karakol felvette a Przsevalszk nevet a földrajztudós emlékére és tiszteletére. 1991-ben az ország függetlenné válásakor újra Karakol lett a neve.
Kb. 68 000 lakosa van.
A város népességének változása:
| Lakosok száma | 5000 | 8107 | 21 193 | 42 262 | 50 830 | 61 521 | 64 322 | 70 400 | 84 351 | 85 588 |
| 1889 | 1897 | 1939 | 1970 | 1979 | 1989 | 1999 | 2017 | 2021 | 2022 |