| Kecskeruta | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Orvosi kecskeruta Galega officinalis | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kecskeruta témájú rendszertani információt.
|
A kecskeruta (Galega) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó nemzetség.
A kecskeruta szára üreges levelei páratlanul szárnyaltak, rövid nyéllel, 5-8 levélpárral.
Levelei keskenyek, lándzsás alakúak és szabályos szélűek, hegyes végződésűek.
Virágai világoslilák, vagy fehérek a levélzet alatt (levélhónaljban) laza fürtökben nyílnak.
Maximum 3 cm hosszú hüvelytermése sok lapos magvat tartalmaz.
Pillangósvirágúak 30-100 cm magassága, július és szeptember között terem évelő növény.
A kecskeruta megtalálható mocsaras réteken és gyomos szegélyek mentén.
Virágzáskor szedjük, ilyenkor bővelkedik hatóanyagokban: szaponinok, cserzőanyagok, flavonoidok, quercetin és galegin alkaloida. A kecskerutából készült tea és tinktúra segíti a szervezet méregtelenítését a veséken és a bőrön át. A növény megtalálható néhány tejelválasztó teakeverékben is, és egyszerre erősíti az anyát és a gyermeket is. Régebben megtalálható volt az időskori cukorbetegség elleni teakeverékekben is. Az ilyen teák nem helyettesítik a gyógyszeres és az inzulininjekciós kezeléseket, csupán kiegészítő ként használhatóak a terápiák hatékonyságának növelése érdekében.
Fogyasztása tilos, szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.
Tarka koronafürt szintén évelő növény.
Üreges, szögletes szára a földön kúsznak a levelei szintén páratlanok.
A levelei kisebbek és számosabbak, mint a kecskerutáé.
Virágai rózsaszínűek a csónak csúcsa lila, 10-20 db alkot egy fejecskét.
Különösen a magjai mérgezőek.
A nemzetségbe 6 fajt sorolnak: