Kerka
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Kerka | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Szlovénia Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 60 km |
| Vízhozam | 2 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 1762 km² |
| Torkolat | Mura (Muraszemenyénél) → Dráva → Duna → Fekete-tenger |
 é. sz. 46° 28′ 06″, k. h. 16° 36′ 42″46.468333°N 16.611667°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 06″, k. h. 16° 36′ 42″46.468333°N 16.611667°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Kerka a Vendvidék térképén | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerka témájú médiaállományokat. | |
A Kerka, régen Kerkás (szlovénül Krka, vendül Kerka) folyó, ami Szlovéniában, a Vendvidéki-dombságban ered, Bajánsenye térségében lép be Magyarország területére és Muraszemenye térségében ömlik a Murába.
Neve preszláv ősiségű.
Vízgyűjtő területe 1762 km², beleértve a Mura torkolat felett, a 2+185 szelvényben betorkolló Lendvát is. A Kerka teljes vízgyűjtőjének nagyjából kétharmada tartozik Magyarországhoz, egyharmada Szlovéniában van. A felső határszelvénynél a szlovén területen lévő vízgyűjtő terület 110 km². A vízfolyás magyarországi szakaszának hossza 53,6 km.
A Kerka forrásától először délkeleti irányban halad, majd nagy ívben dél felé fordulva torkollik a Murába. Ezt a menetvonalat követi a Kerkától nyugatra a Szentgyörgyvölgyi-patak, amely a Kebelébe torkollik. A Kebele délre elhagyva az országot Szlovéniában torkollik a Lendvába, amely országhatárt képezve a Kerkába torkollik a Murában való torkollás felett körülbelül 2 km-rel.
Települések a folyó mentén
|
Főbb mellékvízfolyásai
A Kerka jelentős jobb parti mellékvízfolyásai a Kerca és a Lendva patak.
- A Kerca Szlovéniában ered, a vízfolyás kb. 23 km hosszú. Torkolati vízgyűjtő területe 41 km², a Magyarországra érkezésnél 26 km².
- Lendva patak a 0+000 és a 6+803 szelvényei között az országhatárt képezi Magyarország és Szlovénia között, a felette levő szakaszán teljes hosszában Szlovéniában folyik. Teljes vízgyűjtő területe 865 km², melynek közel 80%-a Szlovéniában van.
A Kerka jelentős bal parti mellékágai a Cupi patak a Medesi patakkal, valamint a Cserta az Alsó-Válicka.
- A Cupi patak a közvetlen Kerka völgy ÉK-i szélén halad a Kerkával párhuzamosan. Mellékágai közül a Medesi patak a legnagyobb. Együttes vízgyűjtő területük 164 km².
- A Cserta patak a 16,6-es kilométerszelvénynél torkollik a Kerkába a bal parton. Az Alsó-Válickával együtt a vízgyűjtő területük 441 km². Az Alsó-Válicka pataktorkolati vízgyűjtőterülete 186,5 km².
Földhasználati jelleg
A Kerka-völgy, illetve a vízgyűjtő terület jelentős része erdő és szántó, emellett a patak átfolyik Lenti városán és falvakon, mint például Zalabaksán vagy Csesztregen. A közvetlen völgy fenéki területek általában gyepek, amelyeken az utóbbi évtizedekben észlelhető az elhanyagoltság. Ennek következtében a gyepek bozótos területekké, egyes helyeken erdővé módosulnak.
Jelentős területek tartoznak különböző fokozatú természet védettség alá.
A Kerka-mente Natúrpark területe több tájegységet foglal magába. Ide tartozik az Őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza (melyet Szlovéniától csak a mesterségesen húzott határvonal választ el), és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55 159 ha. Tagtelepüléseinek száma: 41, lakóinak száma 24 500 fő.
A többféle klimatikus hatás a kulcsa az itt élő növény- és állatfajok sokféleségének. A viszonylag gyors sodrású patakban 26 halfaj mellett nagy számban fordul elő a folyami rák, de megtalálható itt a vidra és a hód is. A lassúbb mozgású szakaszok és mellékágak dísze a tavirózsa és a vízitök.
Források
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos (1980). Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2277 2.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó)
