Története
1030 körül Kohlscheid területe Hermann Hezelo aacheni pfalzgróf birtokaihoz tartozott. 1140-től 1225-ig a heinsbergi grófok hűbérbirtoka volt. A vidék döntően a mezőgazdaságból élt.
Heyden várát 1361-ben a jülichi grófok elzálogosították. II. Vilmos herceg Gothard von Bongartot nevezte ki Heyden urává, és Richterich, Horbach, Bank, Berensberg és Eygelshoven falvakból megalakította Zur Heyden alkirályságát. Ez az 1794-es francia megszállásig állt fenn.
A Scheit kifejezés először 1524-ben jelent meg írásban, a mai Südstraße területére utalva, nagyjából a Kaiserstraße-tól a piacig. A Scheit jelentése határ, Kohlscheidnél a keleti Wurm és a déli Amstelbach által határolt területet foglalja magába.
Később a Heydener Ländchen a következő kerületekre tagolódott: Eygelshoven, Horbach, Richterich, Scheit (Scheid), Klinkheide és Bank. A növekvő népesség és a szénbányászat fellendülésének köszönhetően Scheid és Klinkheide egy-egy külön kerületté fejlődott Pannesheide, Rumpen és Hasenwald (Berensberg) mellett. A 18. században a "Scheit " végződés "Scheiddé" alakult, s Kohlscheidként kezdték emlegetni. A franciák átszervezték a közigazgatást: a Heydeni uradalomból Pannesheyd község lett; ehhez tartozott Kohlscheid, Klinkheide, Pannesheide, Gracht, Kesseles, Rumpen, Berensberg és Hasenwald. Pannesheydet (a későbbi Kohlscheidot) aztán beolvasztották a Département de la Roer-be, Rur-megyébe.
Az 1815-ös bécsi kongresszus után az egész régió Poroszország része lett. Megalakult az aacheni kerület. Az említett helységeket a heydeni polgármesteri hivatalhoz csatolták. Pannesheidet és Richterichet 1849-től központi községi rangra emeltek, amelyeket Richterichben egy polgármester, az egyes városrészekben pedig alpolgármesterek irányítottak. Az egyesített önkormányzatnak 1886-tól 1905-ig a richterichi báró von Broich zu Haus Schönau tiszteletbeli tagja volt.
A községi tanács 1904-től áttette székhelyét Kohlscheidba és ott tartotta üléseit. A település központja, valamint a bányászat és más iparágak (tűk, szivarok) elhelyezkedése miatt 1905-től kezdve kísérleteket tettek arra, hogy a község nevét Kohlscheidra változtassák. Ugyanebben az évben a kormányelnök engedélyezte, hogy Pannesheide község polgármesteri hivatalát Kohlscheidba (Weststraße 44) helyezzék át. 1906. április 3-án Josef Lambertzet nevezték ki ideiglenesen főállású polgármesterré. Ekkor kezdődtek meg a városháza építésének előkészületei is, mely aztán 1908-ra épült fel a Kaiserstrassén Schmidt aacheni kormányépítész tervei alapján.
1908. január 16-án a városi tanács úgy határozott, hogy a belügyminiszterhez fordul, hogy Pannesheide neve hivatalosan is Kohlscheidra változzon. II. Vilmos császár ugyanezen év szeptember 29-én jóváhagyta a kérést.
1913-ban az Eschweiler Bergwerksverein (EBV) székhelye és központi irodája Eschweiler-Pumpe-ból Kohlscheidba költözött, mivel az EBV széntermelésének súlypontja az Inder körzetből a Wurm körzetbe helyeződött át. A Laurweg-bánya Kohlscheidban volt, de a szénkitermelés 1955-ben megszűnt. Az EBV egykori főépületét, amely évek óta üresen, és részben műemlékvédelem alatt állt, 2023 májusában egy tűzvész súlyosan megrongálta.
1972. január 1-jén Kohlscheid települést az 1971-es Aachen-törvény értelmében Herzogenrath városával és Merkstein településsel egyesítették Herzogenrath új városává.
é. sz. 50° 50′ 05″, k. h. 6° 05′ 15″50.834722°N 6.087500°EKoordináták: é. sz. 50° 50′ 05″, k. h. 6° 05′ 15″50.834722°N 6.087500°E
