Kołobrzeg
| Kołobrzeg | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Irányítószám | 78-100–78-106 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 44 340 fő (2021. márc. 31.) | ||
| Népsűrűség | 1 725,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1,0 m | ||
| Terület | 25,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 54° 10′ 34″, k. h. 15° 34′ 34″54.176111°N 15.576111°EKoordináták: é. sz. 54° 10′ 34″, k. h. 15° 34′ 34″54.176111°N 15.576111°E | |||
| Kołobrzeg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kołobrzeg témájú médiaállományokat. | |||
Kołobrzeg ([kɔˈwɔbʒεk], ⓘ, németül: Kolberg, kasub nyelven: Kòlbrzég) város Lengyelországban, a Nyugat-pomerániai vajdaságban, mintegy 47 000 lakossal. Jelentős kikötőváros.
Fekvése
A Balti-tenger partján fekszik, a Parsęta folyó torkolatánál, a Nyugat-pomerániai vajdaságban.
Története
Kolberg 1277-ben Cammin zárdának jutott birtokába, amellyel együtt 1648-ban Brandenburghoz került. 1760-ban, hétéves háború során, a svédek és oroszok sikertelenül ostromolták; 1761-ben Pjotr Rumjancev négy hónapi ostrom után megadásra kényszerítette. A negyedik koalíciós háborúban, 1807-ben Napóleon hadserege ostromolta meg a várost. Gneisenau, Ferdinand von Schill és Joachim Nettelbeck polgár parancsnokságával a katonák és a polgárok megvédték városukat. A vár egészen a békekötésig a poroszok kezében maradt. A történelmi eseményt a nemzetiszocialista propaganda 1944-ben, a Kolberg című – hatalmas költségű – játékfilm készítéséhez használta fel. A város történelmi központja a második világháború idején megsemmisült.
Jegyzetek
- ↑ "bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/023216308011-0950026?var-id=1639616&format=jsonapi". Hozzáférés: 2022. október 7.
- ↑ A Pallas nagy lexikona, 10. kötet: Kacs-Közellátás (1895) 675. old.
- ↑ Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Jób-Kontúr (1914)
Forrás
 |
Ez a lengyelországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |