A klasszikus zene általában a nyugati világ olyan tanult művészzenéjére utal, amelyet megkülönböztetünk a népzenétől és a könnyűzenétől. Néha nyugati klasszikus zeneként nevezik, mivel a "klasszikus zene" kifejezés a nem nyugati zenéket is magába foglalja. A fogalom alatt három különböző jelentéstartalmat is értünk.
| Zenefajták | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nagy múltú zeneelméleti, zenetudományi alapokkal rendelkező zenefajták | Népzene | Alkalmazott zene | Szórakoztató zene | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Klasszikus zene (Komolyzene) | Európán kívüli műzenék (arab, indiai, kínai, japán, indonéziai) | Színházi zene | Filmzene | Régi szórakoztató zenék (szimfonikus szórakoztató zene) | Modern szórakoztató zenefajták (könnyűzene, 20. század) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jelentősebb európai klasszikus zeneszerzők időrendben, korstílusok szerinti csoportosításban:

A 20. században a könnyűzene elterjedésével felfedezték a klasszikus zeneművek könnyűzenei felhasználását is, ez alapvetően két irányt jelent:
Általános zeneműismertető kézikönyvek:
Sorozatok:
Egyes zeneszerzők műveinek ismertetése: