| Kopidodon | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora eocén 47,4–46,3 Ma | ||||||||||||||||||||||
A Kopidodon macrognathus rekonstrukciói | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopidodon témájú kategóriát.
|
A Kopidodon az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Cimolesta rendjébe, ezen belül a Paroxyclaenidae családjába tartozó nem.
A Kopidodon a Cimolesta rend mókusszerű képviselője volt, amely Európában, az eocén kor elején élt, mintegy 47,4–46,3 millió évvel ezelőtt. A Kopidodon, korának az egyik legnagyobb fán lakó állata volt. Hossza 115 centiméter volt, de ebből több mint a felét a farok tette ki. Az örlőfogai a növények rágására alkalmazkodtak. A fogazatát kiegészítette két agyar is, amelyet valószínűleg, csak védekezési célra használt. Lábai és karmai segítették a famászásban és a fakúszó életmódban. Életmódja a mai mókusfélékére hasonlított. Maradványait a Messel lelőhelyen találták meg. A jó minőségű kövületekben a szőrzet is megőrződött; úgyhogy tudjuk, hogy ennek az állatnak is, mint a mai hasonmásainak bozontos farka volt, amelyet az egyensúly tartásra használt.
Az emlősnem eddig egyetlen felfedezett faja, a Kopidodon macrognathus (Wittich, 1902).