| Kosz (Κως) | |
| A koszi gümnaszion | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Dél-Égei-szigetek |
| Székhely | Kosz |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 33 387 fő |
| Népsűrűség | 108 fő/km² |
| Népcsoportok | görögök |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Égei-tenger |
| Szigetcsoport | Dodekanészosz |
| Terület | 290,3 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 846 m |
| Legmagasabb pont | Mont Dikaio (843 m) |
| Időzóna | EET (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Kosz weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosz témájú médiaállományokat. | |
A görögországi Kosz (görögül: Κως, ógörög ejtéssel Kósz) szigete az Égei-tengerben található, a Dél-Égei-szigetek, ezen belül a Dodekanészosz tagja.
Az ókorban a Lindoszból, Knidoszból és Halikarnasszoszból álló délkeleti unióhoz tartozott. Az i. e. 6. század végén a perzsák elfoglalták; az i. e. 5. században Athén szövetségese volt, és itt született Hippokratész.
A peloponnészoszi háborúban lerombolták, és i. e. 366-ban építették újjá. A hellenisztikus korban itt nevelkedett Philétasz, a pásztori költészet szülőatyja. Theokritosz egyik legismertebb költeménye ezen a vidéken játszódik.
Műemlékei és szentélyei még ma is láthatók. Aszklépiosz híres szentélye – ahonnan a görög orvostudomány kiindult – Kosz városa közelében van. Valamikor Apollón szentélye volt; valamivel Hippokratész halála után, az i. e. 4. század közepén fogtak hozzá az Aszklépiosz-templom és a környező létesítmények építéséhez, amelyek számos i. e. 3. századi jellegzetességet is mutatnak.
A szigeten állnak a világ alighanem legidősebb, mintegy kétezer éves keleti platánjai (Platanus orientalis). A legöregebb fa roskadozó ágait ötven márványoszlop tartja.