A kullancsok(Ixodida) a pókszabásúak osztályába tartozó, vérrel táplálkozó külső élősködők rendje. Szárazföldi gerinceseken – emlősökön, madarakon, hüllőkön és kétéltűeken – élősködnek. Egyes fajaik a vérszívás során baktériumokat, vírusokat és egysejtű élősködőket terjeszthetnek, ezért közegészségügyi és állategészségügyi jelentőségűek.
Egy 2026-ban közölt, 2026 áprilisáig lezárt világkatalógus 1033 érvényes kullancsfajt ismert el; ezek közül 21 fosszilis faj.
Rendszertan
A kullancsok az ízeltlábúak törzsének csáprágó altörzsébe, azon belül a pókszabásúak osztályába tartoznak. A 2026-os világkatalógus négy családot különít el:
Család
Nemek száma
Fajok száma
Megjegyzés
Argasidae
17
221
Pajzs nélküli, úgynevezett lágy kullancsok
Ixodidae
20
800
Hátpajzzsal rendelkező kemény kullancsok
Khimairidae
1
1
Kizárólag fosszíliából ismert család
Nuttalliellidae
3
11
Tíz fosszilis faj mellett egyetlen recens faja a Nuttalliella namaqua
Az összesített fajszámba a fosszilis fajok is beletartoznak.
A kullancslárváknak három pár lábuk van, míg a nimfáknak és az imágóknak – más pókszabásúakhoz hasonlóan – négy pár. A kemény kullancsok (Ixodidae) hátoldalán kitines pajzs található: a hímeken ez csaknem az egész hátoldalt, a nőstényeken annak elülső részét fedi. A keménykullancs-nőstények teste a vérszívás alatt jelentősen kitágulhat.
A szájszervek a bőr átvágására és a rögzülésre szolgálnak. Táplálkozás közben a kullancs nyálat juttat a sebbe; ez a rögzülést és a vérszívást segítő anyagokat tartalmazhat, egyes fajok nyála pedig csökkentheti a csípés érzékelhetőségét.
Életmódja
Egy közönséges kullancs gazdára várakozva
A kullancsok vérrel táplálkozó külső élősködők. Sok faj a növényzeten várakozik gazdára: az elülső lábpárt kinyújtva kapaszkodik rá az elhaladó állatra vagy emberre. A gazda felkutatásában a kilélegzett szén-dioxid, a testszagok, a hő, a nedvesség és a rezgések érzékelése is szerepet játszhat. A kullancsok nem repülnek és nem ugranak.
A vérszívás időtartama fajtól és fejlődési alaktól függően percektől több napig terjedhet. A gazdák között emlősök, madarak, hüllők és kétéltűek egyaránt előfordulnak.
Életciklusa
A legtöbb kullancs életciklusa négy fő szakaszból áll: pete, hatlábú lárva, nyolclábú nimfa és nyolclábú imágó. A petéből kikelt állatnak minden további fejlődési szakaszban vért kell szívnia. Sok faj minden szakaszban másik gazdaegyedet keres, míg egyes fajok fejlődésük során ugyanazon a gazdán maradnak.
A közönséges kullancs nősténye a vérszívás után rakja le petéit. A faj fejlődésének ütemét a hőmérséklet és a páratartalom is befolyásolja.
Elterjedése és élőhelye
A kullancsok világszerte elterjedtek, de az egyes fajok földrajzi és élőhelyi igényei jelentősen különböznek. Európában a közönséges kullancs az egyik legelterjedtebb faj. Fennmaradásához magas páratartalom szükséges, ezért főként lombos és elegyes erdőkben, erdőszegélyeken, cserjésekben, réteken, valamint megfelelő mikroklímájú városi parkokban és kertekben fordul elő.
Közép-Európában a közönséges kullancs aktivitása rendszerint tavasszal és ősszel éri el a csúcsát, de az időjárási viszonyok módosíthatják a szezon hosszát és intenzitását.
Magyarországi előfordulása
A magyarországi keménykullancs-faunát áttekintő, 2020-ban megjelent szakirodalmi ellenőrzőlista 27 fajt sorolt fel, közülük 21-et tekintett őshonosnak. A tanulmány a fajok gazdaállatait, elterjedését és szezonalitását is áttekintette, továbbá felhívta a figyelmet a Rhipicephalus sanguineus sensu lato fajkomplexum 2005 után növekvő számú esettel dokumentált hazai előfordulására.
Közegészségügyi jelentősége
Hím Dermacentor reticulatus
A kullancsok nem mindegyike fertőzött, és nem minden faj terjesz ugyanazon kórokozókat. Európában a közönséges kullancs több, emberben vagy állatban betegséget okozó baktérium, vírus és egysejtű lehetséges vektora. Ezek közé tartoznak többek között a Lyme-borreliosist okozó Borrelia burgdorferi sensu lato baktériumok, a kullancsencephalitis vírusa, továbbá egyes Anaplasma, Rickettsia, Francisella és Babesia fajok.
A Lyme-borreliosis fertőzött kullancs csípésével terjed; Európában fő vektora az Ixodes ricinus fajkomplexum. A Borrelia átvitelének valószínűsége a kullancs tapadási idejével növekszik, ezért a mielőbbi eltávolítás csökkenti a kockázatot.
A kullancsencephalitis vírusos idegrendszeri betegség; európai altípusát elsősorban a közönséges kullancs terjeszti. A fertőzés kockázata védőoltással, valamint a kullancscsípés megelőzésével csökkenthető.
Megelőzés és eltávolítás
A csípés kockázata zárt ruházattal, engedélyezett kullancsriasztó szerek előírás szerinti használatával, valamint a test, a ruházat és a háziállatok természetjárás utáni átvizsgálásával mérsékelhető. A kullancsot ajánlott minél hamarabb eltávolítani.
Az eltávolításhoz finom hegyű csipesszel a bőrhöz minél közelebb kell megfogni a kullancsot, majd lassú, egyenletes mozdulattal kihúzni. A kullancs testét nem célszerű összenyomni, és nem ajánlott olajjal, kenőccsel vagy más anyaggal bekenni. A helyét eltávolítás után meg kell tisztítani. Ha a szájszerv egy része a bőrben marad, az önmagában nem növeli a fertőzés kockázatát; a bőr további roncsolása helyett célszerű megvárni, amíg kilökődik.
A csípést követően kialakuló, terjedő bőrpír, láz, fejfájás, izomfájdalom vagy idegrendszeri tünet esetén orvosi vizsgálat indokolt.
↑Hornok, Sándor; Kováts, Dávid; Horváth, Gábor; Kontschán, Jenő; Farkas, Róbert (2020). "Checklist of the hard tick (Acari: Ixodidae) fauna of Hungary with emphasis on host-associations and the emergence of Rhipicephalus sanguineus". Experimental and Applied Acarology (angol nyelven). 80 (3): 311–328. doi:10.1007/s10493-019-00461-6. PMID32030605.
↑"Factsheet about Borreliosis". European Centre for Disease Prevention and Control (angol nyelven). 2016. március 6. Hozzáférés: 2026. augusztus 19.
.jpg)
