További irodalom
- ifj. Kutor Ferenc: Kutor Ferenc zenetanár és zeneszerző élete és munkássága
| Kutor Ferenc | |
| Született | Kutor Gyula Ferenc 1888. január 11. Nagyatád |
| Elhunyt | 1970. november 1. (82 évesen) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Kutor Antal (1854−1934) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1909–1913) |
| Zenei pályafutása | |
| Híres dal | Simongáti lányok |
| Hangszer | |
Kutor Gyula Ferenc, Kotory Kutor Gy. Ferenc (Nagyatád, 1888. január 11. – Pécs, 1970. november 1.) zeneszerző, karnagy, pedagógus.
Apjától tanult zongorázni. Kisgyermekként hamar megismerte a kottát. Jól és hamar váltotta a hangnemeket és abszolút hallása volt. Kisebb dalokat rögtönzött. Apja helyett gyakran orgonálta végig a templomi miséket, de otthon magyar nótákat is zongorázott.
Középiskoláit Kaposváron, Pécsett és Csurgón végezete. 1909-ben szerzett tanítói oklevelet Csurgón, majd a Zeneakadémián zeneszerzői és középiskolai zenetanári képesítést.[forrás?] Az akadémia az 1913–14-es tanév első féléve után elbocsátotta, oklevelet nem kapott. Legismertebb tanárai Antalffy Zsíros Dezső, Weiner Leó, Herzfeld Viktor, Siklós Albert voltak.
Megszakításokkal tanítóként, tanárként működött Kaposváron, Nagyatádon és a környező falvakban. Henészen tanító, Budapesten elemi iskolai énektanító. 1914-től a 44. gyalogezred katonája a szerb, orosz és olasz harctéren; megsebesült, hadnagyként szerelt le.
1920-21-ben Bodvicán tanított.
1927-től nyugdíjazásáig a Pécsi Tanítóképző Intézet zenetanára volt, a kántorképző tanfolyam vezetője. Nyugdíjasként a Városi Zenekonzervatórium és a Nagy Lajos Gimnázium óraadó tanára.
A II. világháborúban – megszakításokkal – hátországi szolgálatot teljesített, rövid ideig hadifogságban volt.
Egyénisége, nyelvi gazdagsága tanítványára, Csorba Győzőre is hatott.
Orgonaműveket, oratóriumot, dalokat és egy operettet komponált.
Római katolikus szertartási könyve 1929-ben jelent meg, két preludiumos orgona kötete 1930-31-ben.
Zeneelméleti Alapismeretek címmel kétkötetes tankönyvet írt, szerkesztője volt a "Dalol a Nemzet" című folyóiratnak.
A Gárdonyi Géza és a Berzsenyi Irodalmi Társaság tagja. Tagja volt a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetségének, a Szent Cecília Egyesületnek, a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Körnek. Munkatársa volt a Magyar Kórus és a Musica Sacra című egyházzenei folyóiratoknak. Egyik karnagya az Országos Dalosszövetségnek.
Szerzeményeinek kézirata az Országos Széchenyi Könyvtár zenetárában került elhelyezésre.
