Foltos ajakoshal

Foltos ajakoshal
Foltos ajakoshal Belgium vizeiből
Foltos ajakoshal Belgium vizeiből
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Labroidei
Család: Ajakoshalfélék (Labridae)
Nem: Labrus
Linnaeus, 1758
Faj: L. bergylta
Tudományos név
Labrus bergylta
Ascanius, 1767
Szinonimák
Szinonimák
  • Crenilabrus multidentatus Thompson, 1837
  • Labrus balanus Fleming, 1828
  • Labrus ballan Bonnaterre, 1788
  • Labrus berggylta Ascanius, 1767
  • Labrus comber Bonnaterre, 1788
  • Labrus donovani Valenciennes, 1839
  • Labrus lineatus (non Bonnaterre, 1788)
  • Labrus maculatus Bloch, 1792
  • Labrus neustriae Lacepède, 1801
  • Labrus nubilus Valenciennes, 1843
  • Labrus reticulatus Lowe, 1839
  • Labrus tinca (non Linnaeus, 1758)
  • Labrus variabilis Thompson, 1837
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Foltos ajakoshal témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Foltos ajakoshal témájú médiaállományokat és Foltos ajakoshal témájú kategóriát.

A foltos ajakoshal (Labrus bergylta) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az ajakoshalfélék (Labridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A foltos ajakoshal előfordulási területe a Kelet-Atlanti-óceán és az Északi-tenger. Norvégiától Marokkóig sokfelé fellelhető, beleértve az Azori-, Madeira- és Kanári-szigetek környékét is. A Földközi-, Adriai- és Márvány-tengerekben található hasonló halfaj, valójában Labrus merula.

Megjelenése

Ez a halfaj általában 50 centiméter hosszú, de 65,9 centiméteresre is megnőhet. A legnagyobb kifogott példány 4,4 kilogrammot nyomott. Méretéhez képest masszív teste van. A szája eléggé kicsi, azonban az ajkai vastagok; a fogai nagyok és kúp alakúak. A színezete példánytól függően nagyon változó, azonban az alapszínek a barnástól a zöldesig terjednek.

Életmódja

A mérsékelt öv európai korallszirtjeinek egyik lakója, mely 1-50, de általában 2-30 méteres mélységek között él. A felnőtt a parttól távolabbra, míg az ivadék a partközelben tartózkodik. Tápláléka rákok és puhatestűek.

Szaporodása

Mindegyik egyed nőstényként jön világra, aztán 4-14 éves korában nemet vált, azaz hím lesz belőle. Egy-egy hím területén több nőstény is élhet; mindegyikük a hím által az algák közé készített fészekbe rakják le ikráikat. A hím 1-2 hétig őrzi a fészket és az ikrákat. Kikelése után az ivadék szabadon úszik.

Legfeljebb 29 évig él.

Felhasználása

Ezt a halat főleg a helybéli halászok fogják ki táplálkozási célokból. Azonban az akváriumokba és a sporthorgászok kezébe is kerül néhány egyedük.

Képek

Források