A Lagenida a Rhizarialikacsosházúak közé tartozó rendje egylamellás házakkal, optikailag és ultraszerkezetileg kisugárzó kalcitfalakkal, melyek krisztallográfiai c-tengelyei felszínükre merőlegesek. Először a felső szilurban jelentek meg, és máig élnek fajai. 2 főcsaládba osztják, ezek a felső szilurtól az albiig terjedő régebbi Robuloidacea és az újabb, a permtől a holocénig tartó Nodosariacea.
Növekedése a Fusulinidáénál kevésbé volt érzékeny az oxigénszintre, ez magyarázhatja azt, hogy míg a Fusulinida kihalt a perm–triász kihalási esemény alatt, a Lagenida túlélte azt.
Történet
Első leírt nemzetsége a Lagena Walker et Jacob 1798.
Első leírt főcsaládja a Nodosariacea, melyet Ehrenberg írt le 1838-ban.
1896-ban írta le először formálisan Delage és Hérouard, azonban Thomas Henry Huxley már 1868-ban írt róluk, és a protozoonok Monerozoa csoportjának Foraminifera kládján belül a Perforatába helyezte.
A Lagenida (alrendje: Lagenina Loeblich et Tappan 1988) a Rotaliida Nodosariacea főcsaládjának kiegészítése, melyben a Treatise on Invertebrate Paleontologyban meghatározott Rotaliinából került ki, és a Robuloidacea Reiss 1963 főcsaláddal együtt alkotja a Lagenida rendet. A Robuloidacea korábban a FusulinidaParathuramminacea vagy Endothyracea főcsaládjaiba tartozó kládokat tartalmaz.
2015-ben Ruggiero et al. a Globothalameába helyezték, 2019-ben Adl et al. azonban Foraminifera incertae sedisként írták le.
Morfológia
Háza többkamrás, perforált kalcitfala egylamellás, szorosan egymás melletti egykristálycsoportokból áll a kristályon végig haladó pórusokkal, magnéziumtartalma alacsony – 1 mol Ca-ra 1–20 mmol Mg jut. Meszesedési módja ismeretlen. Háza nagy, sűrűn elhelyezkedő kristálypillérekből áll. Kamraelrendezése egy-, kétsoros vagy planispirális, és előfordulhat transzverzális bordázottság vagy széles gallér. A háznyílás elsődlegesen többszörös. Az üregek távolsága a Tubothalameához hasonlóan a lehető legnagyobb, de kamrái gömbölyűek.
2010-es adatok szerint a Textulariida és a Rotaliida közös kládjának testvércsoportja volt. Nem ismert eredete, mivel kevés a molekuláris módszerekkel azonosított faja. 1993-tól monofiletikusként írták le, bár korábbi művek és korábbi, a likacsosházúak perm–triász határhoz közeli diverzitását leíró művek egyes Lagenida-nemzetségeket a Fusulinidába vagy a Rotaliidába soroltak, befolyásolva a rendszintű kihalási és túlélési eredményeket. Legalább 2 faj – a Nodosaria hoae és a Nodosaria elabugae ismert régebbi csanghszingi és újabb triász rétegekből, így a perm–triász kihalás igazolt túlélője, és lehetővé tette a Lagenida újbóli diverzitásnövekedését. Az egysorozatú fajok mellett a válaszfal nélküli Syzraniida is túlélte a kihalást
Fosszíliák
Alsó-Ausztriában az alsó badeni és a középső badeni alsó részéből állnak a leggyakoribb felosztás Lagenida-zónái.
Fajai mintegy 71%-a halt ki a perm–triász kihalási esemény első része során, a másodikat csak egy taxon élte túl, de hamar kihalt, viszont a korábbinál egyszerűbb házú új faj jelent meg a késő griesbachiban, így a Lagenida túlélte e kihalást.
A windaliai radiolarit Lagenida-maradványokat is tartalmaz.
Jelentőség
Sekély vízi fajai a selfösszetételt jelentősen módosíthatják.
↑Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC6492006. PMID30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
12Dubicka Z. "Chamber arrangement versus wall structure in the high-rank phylogenetic classification of Foraminifera". Acta Paleontologica Polonica. 64 (1): 1–18.
↑McLoughlin S, Haig DW, Siversson M, Einarsson E (2018. június 1.). "Did mangrove communities exist in the Late Cretaceous of the Kristianstad Basin, Sweden?". Palaeoecology. 498: 99–114. doi:10.1016/j.palaeo.2018.03.007.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
12Haig DW (2005). "Foraminiferal evidence for inner neritic deposition of Lower Cretaceous (Upper Aptian) radiolarian-rich black shales on the Western Australian margin". J Micropaleontol. 24: 55–75. ISSN0262-821X.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Lagenida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
