Lepomis punctatus

Lepomis punctatus
Régi rajz a halról
Régi rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Díszsügérfélék (Centrarchidae)
Alcsalád: Lepominae
Nemzetség: Lepomini
Nem: Lepomis
Rafinesque, 1819
Faj: L. punctatus
Tudományos név
Lepomis punctatus
(Valenciennes, 1831)
Szinonimák
  • Bryttus punctatus Valenciennes, 1831
  • Lepomis punctatus punctatus (Valenciennes, 1831)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Lepomis punctatus témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Lepomis punctatus témájú kategóriát.

A Lepomis punctatus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a díszsügérfélék (Centrarchidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A Lepomis punctatus előfordulási területe az észak-amerikai kontinensen van. Az Amerikai Egyesült Államok egyik endemikus hala. Az észak-karolinai Cape Fear folyótól, egészen a texasi Nueces folyóig található meg. A Mississippi folyóban, csak Illinois állam közepéig úszik fel.

Megjelenése

Ez a hal általában 9,8 centiméter hosszú, azonban 20 centiméteresre is megnőhet.

Életmódja

Édesvízi halfaj, amely az iszapos és homokos mederfenék közelében él. A vízinövényzettel dúsan benőtt részeket, és mocsarakat kedveli. Főleg a kétszárnyúak (Diptera) és egyéb rovarok lárváival táplálkozik, de étrendjét kiegészíti felemáslábú rákokkal (Amphipoda) és ágascsápú rákokkal (Cladocera).

Szaporodása

Az íváshoz, a Lepomis punctatus felkeresi élőhelyének a sekélyebb részeit. Ebben az időszakban a hím és a nőstény párt alkotnak. Az ikrákat mindkét hal őrzi.

Források