Élete
A Hopej (Hebei) tartománybeli Nanhua faluban született, családi neve Hszing Ji-hszüan (Xing Yixuan). Már fiatalon szerzetesnek állt, a kínai buddhizmus iskolái között a csanban találta meg a maga egyéniségének megfelelőt. Több kolostorban is járt, majd eljutva délre Huang-po (Huangbo) mester tanítványa lett. Mikor Huang-po (Huangbo) 850-ben elhunyt, visszatért északra, híres tanítóvá vált és hamarosan elnyerte a Hu-to folyó (滹沱河, Hutuo folyó) partján álló, Pekingtől nem messze fekvő Lin-csi (Linji) kolostor apáti rangját. A kolostor nevének jelentése a rév szomszédsága, s innen vette szerzetesi nevét is.
A környékbéli hadurak csatározásai és a megszaporodó rablótámadások miatt el kellett hagynia a folyópartot. A kolostort egy közeli kisvárosba vitték át egy Vang Sao-jin (Wang Shaoyin) nevű mandarin támogatásával, a nevet azonban, a rév szomszédsága, megtartották. Lin-csi (Linji) élete vége felé a Hszing-hua (Xinghua) kolostorba költözött át, majd itt is halt meg 867. február 18-án. Úgy tartják, miután székében ülve befejezte beszélgetését az egyik tanítvánnyal, legyintett egyet mind a tíz égtáj felé, megigazította ruháját, és csendben elhunyt.
Utóélete
Tanításait sikerrel Mjóan Eiszai mester tudta meghonosítani Japánban, aki Kínából 1191-ben tért vissza. Az iskola neve Lin-csi (Linji) nevének japán olvasata után rinzai lett, és idővel az egyik legnépszerűbb zen irányzattá vált a szigetországban.
Magyarul Sári László (József Attila-díjas magyar tibetológus, író, műfordító, könyvkiadó, rádiós szerkesztő) írt Su-la-ce írói néven több kötetet is, melyekben Lin-csi életét dolgozza föl anekdotikus stílusban. A kötetek magyar, német és cseh nyelven egyaránt megjelentek.
