Lithobates

Lithobates
Lithobates catesbeianus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Valódi békafélék (Ranidae)
Nem: Lithobates
Fitzinger, 1843
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Lithobates témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Lithobates témájú médiaállományokat és Lithobates témájú kategóriát.

A Lithobates a kétéltűek (Amphibia) osztályába, valamint a békák (Anura) rendjébe és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozó nem. Nevét a latin litho- (kő) és a görög bates (βάτης, mászó) szavakból alkották.

Előfordulásuk

A nembe tartozó fajok az amerikai kontinensen honosak, Észak-Amerikától, Közép-Amerikán át Dél-Amerikáig.

Taxonómiai helyzete

A nevet Pauly Hillis and Wilcox alkotta 2005-ben négy közép- és dél-amerikai fajból álló alnem számára a Rana nemen belül. Később, a Rana nem rendszertani felülvizsgálata során az alnemet további közép- és dél-amerikai fajokkal héttagúra bővítették. A nevet Frost és munkatársai korábban már önálló nemként alkalmazták a Rana nembe tartozó észak-amerikai békákra, így a nevet Frost ebben az értelemben használta az észak-amerikai békanevek Crother által összeállított listájában. Ezt a javasolt változtatást azóta többen elutasították, így például Stuart (2008), Pauly és munkatársai (2009), az AmphibiaWeb, valamint Yuan és munkatársai (2016). Az AmphibiaWeb Yuant és munkatársait (2016) követve a Lithobatest alnemként fogadja el. Ugyanakkor az Amphibian Species of the World 6.0 a Lithobatest önálló nemként kezeli. Ezt a definíciót követi többek között a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a Society for the Study of Amphibians and Reptiles is.

Rendszerezés

A nembe az alábbi fajok tartoznak:

Jegyzetek

  1. 1 2 Frost, Darrel R. (2016). "Lithobates Fitzinger, 1843". Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 6.0. American Museum of Natural History. Hozzáférés: 2016. augusztus 7.
  2. ↑ Dodd, C. Kenneth (2013). Frogs of the United States and Canada. Vol. 1. The Johns Hopkins University Press. 20. o. ISBN 978-1-4214-0633-6.
  3. ↑ "Lithobates Oliver, Prendini, Kraus, and Raxworthy, 2015". Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 6.0. American Museum of Natural History. 2019. Hozzáférés: 2019. október 5.
  4. ↑ Hillis, David M.; Wilcox, Thomas P. (2005). "Phylogeny of the New World true frogs (Rana)" (PDF). Molecular Phylogenetics and Evolution. 34 (2): 299–314. doi:10.1016/j.ympev.2004.10.007. PMID 15619443. 2008. május 28. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
  5. ↑ Hillis, David M (2007). "Constraints in naming parts of the Tree of Life". Molecular Phylogenetics and Evolution. 42 (2): 331–338. doi:10.1016/j.ympev.2006.08.001. PMID 16997582.
  6. 1 2 3 Yuan, Zhi-Yong; Zhou, Wei-Wei; Chen, Xin; Poyarkov, Nikolay A.; Chen, Hong-Man; Jang-Liaw, Nian-Hong; Chou, Wen-Hao; Matzke, Nicholas J.; Iizuka, Koji; Min, Mi-Sook; Kuzmin, Sergius L.; Zhang, Ya-Ping; Cannatella, David C.; Hillis, David M.; Che, Jing (2016). "Spatiotemporal diversification of the true frogs (genus Rana): A historical framework for a widely studied group of model organisms". Systematic Biology. 65 (5): 824–842. doi:10.1093/sysbio/syw055. PMID 27288482.
  7. ↑ Frost, Darrel R. (2006): Amphibian Species of the World Version 3 - Petropedetidae Noble, 1931. American Museum of Natural History, New York, USA. Retrieved 2006-AUG-05., Frost, Darrel R. et al. (2006): The amphibian tree of life. Bulletin of the American Museum of Natural History. Number 297. New York.
  8. ↑ Crother, B.I. (ed.) (2008): Scientific and standard English names of amphibians and reptiles of North American north of Mexico - "Archived copy". Hozzáférés: 2012. április 28.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link). SSAR Herptological Circular 37:1-84.
  9. ↑ Stuart, Bryan L. (2008): The phylogenetic problem of Huia (Amphibia: Ranidae). Molecular Phylogenetics and Evolution 46(1): 49-60 DOI: 10.1016/j.ympev.2007.09.016 (HTMl abstract)
  10. ↑ Pauly, Greg B.; Hillis, David M.; Cannatella, David C. (2009). "Taxonomic freedom and the role of official lists of species names" (PDF). Herpetologica. 65 (2): 115–128. doi:10.1655/08-031r1.1. 2011. július 25. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
  11. ↑ AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. 2012. Berkeley, California: Rana
  12. ↑ "The IUCN Red List of Threatened Species. Version 2016-1". International Union for Conservation of Nature. Hozzáférés: 2016. augusztus 7.
  13. ↑ Crother, Brian I., ed. (2012. augusztus). Scientific and Standard English Names of Amphibians and Reptiles of North America North of Mexico, with comments regarding confidence in our understanding. Seventh edition. SSAR Herpetological circular No. 39 (PDF). Shoreview, MN: Society for the Study of Amphibians and Reptiles (SSAR). 1–92. o. ISBN 978-0-916984-85-4.

Források