Az Erzsébet női név, amely a héber Eliseba (אֶלִישֶׁבֵע Elíseva, úgynevezett „erős” alakja אֶלִישָׁבַע Elísáva) névből származik, ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Fejlődési sora: Elsábet→Elsébet→Erzsébet. Ennek eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy „Isten a teljesség”, „Isten a tökéletesség”.
Babett, Babetta, Béta, Betta, Betti, Bettina, Böske, Csöre, Eliz, Eliza, Elizabet, Ella, Elza, Ilze, Iza, Izabel, Izabell, Izabella, Lili, Liza, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Lizi, Örzse, Szavéta, Véta, Zsóka
Erzsébet-napi hiedelem, hogy ennek a napnak az időjárása a karácsonyi időt jósolja meg.
Az Erzsébet Magyarországon a 14. századig a leggyakoribb női név, azóta is a legnépszerűbbek között volt. A 20. század végére kicsit visszaszorult a névadásban, de még gyakori, a 2000-es években azonban már nem szerepel a 100 leggyakrabban adott női név között.
Ugyanakkor a teljes népességet tekintve az Erzsébet név még mindig a második leggyakrabban viselt női név a Mária után, 2019-ben összesen több mint 200 000 nő neve volt.
„Erzsébet” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
Uralkodók és családtagjaik:
A 14-17. században, amikor a vezetéknevek kialakultak, az anya neve ritkán vált családnévvé, de ennek ellenére az Erzsébet variációi, az Erzsik és az Örzse többféle alakban is előfordultak: Eörsik, Ersik, Eőrse, Eörsse.
A települések védőszentjükről lettek elnevezve
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)