Loxodroma

A loxodroma egy gömb felületére írt csavarvonal. A földgömbre írt loxodroma a földrajzi hálózat minden meridiánját azonos szögben metszi. Ez a tulajdonsága teszi lehetővé, hogy a jármű az északi iránnyal állandó szöget (azimut, kurzus) bezáró útirányt tartva jusson a célba.

Matematikai leírása

A földrajzi koordináta-rendszerben az Egyenlítő és a nullmeridián metszéspontjából induló α irányszögű loxodroma egyenlete:

λ=±180o⋅tgαπ⋅ln⁡tg(45o+φ/2)mod360o .

A kettős előjel közül a (+) kelet felé (jobbra) csavarodó, a (−) nyugat felé (balra) csavarodó görbéhez tartozik.

A függvény értelmezési tartománya a -90° < φ < +90° nyílt intervallum. A görbe a pólusok felé közeledve minden meridiánt periodikusan (ismételten) metsz. A görbe teljes hossza véges(!), csak az α kurzusszögtől és a gömb R sugarától függ:

S=Rπcos⁡α .

Mercator-vetület

Ha a [φ;λ] földrajzi koordináták hálózatát az

x←λ

y←ln⁡tg(45o+φ/2)

leképezések alkalmazásával a síkba vetítjük, akkor a Mercator-féle szögtartó vetületet kapjuk. Itt az origóra illeszkedő loxodroma vetülete egyenes, egyenlete: x=my, ahol m=tg(α) az egyenes meredeksége, iránytangense. A loxodromához tartozó kurzusszög tehát:

α=arctg(x/y).

Sztereografikus vetület

A földrajzi fokhálózatot a déli pólusból az északi pólusban érintő síkra vetítjük a

λ←λ

ρ←2Rtg(φ/2−45o)

leképezéssel, ahol [ρ;λ] a síkbeli polárkoordináták. Az így kapott szögtartó stereografikus térképen a loxodroma vetülete logaritmikus spirális:

ρ=K⋅exp⁡(∓λ⋅ctgα).

Kapcsolódó lapok

A loxodroma meghatározására a navigáció során kerül sor.

A loxodromához kapcsolódó ortodroma két gömbfelületi pont közötti legrövidebb felületi vonal.