Lutécium

71 itterbium ← lutécium → hafnium
Y
↑
Lu
↓
Lr
   
               
               
                                   
                                   
                                                             
                                                               
   
71
Lu
Általános
Név, vegyjel, rendszám lutécium, Lu, 71
Latin megnevezéslutetium
Elemi sorozatlantanoidák
Csoport, periódus, mező ?, 6, d
Megjelenésezüstfehér
Atomtömeg174,967(1)  g/mol
Elektronszerkezet[Xe] 4f14 5d1 6s2
Elektronok héjanként2, 8, 18, 32, 9, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)9,841 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on9,3 g/cm³
Olvadáspont1925 K
(1652 °C, 3006 °F)
Forráspont3675 K
(3402 °C, 6156 °F)
Olvadáshőca. 22 kJ/mol
Párolgáshő 414 kJ/mol
Moláris hőkapacitás(25 °C) 26,86 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K190621032346(2653)(3072)(3663)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezethexagonális
Oxidációs szám3
(gyengén bázikus oxid)
Elektronegativitás1,27 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 523,5 kJ/mol
2.: 1340 kJ/mol
3.: 2022,3 kJ/mol
Atomsugár175 pm
Atomsugár (számított)217 pm
Kovalens sugár160 pm
Egyebek
Mágnességnincs adat
Elektromos ellenállás(r.t.) (poly) 582 nΩ·m
Hővezetési tényező(300 K) 16,4 W/(m·K)
Hőtágulási tényező(r.t.) (poly) 9,9 µm/(m·K)
Young-modulus68,6 GPa
Nyírási modulus27,2 GPa
Kompressziós modulus47,6 GPa
Poisson-tényező0,261
Vickers-keménység1160 MPa
Brinell-keménység893 HB
CAS-szám7439-94-3
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A lutécium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
173Lu mest. 1,37 y ε 0,671 173Yb
174Lu mest. 3,31 y ε 1,374 174Yb
175Lu 97,41% Lu stabil 104 neutronnal
176Lu 2,59% 3,78 E10 y β- 1,193 176Hf
Hivatkozások

A lutécium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele Lu, rendszáma 71. A periódusos rendszernek nem az f-mezőjében, hanem annak d-mezőjében helyezkedik el, ennek ellenére az IUPAC lantanoidaként osztályozza. Azon elemek közé tartozik, melyek a hagyományos osztályozás szerint a ritkaföldfémek közé tartoznak. Egyik izotópját, a 176Lu-ot meteoritok korának meghatározására használják. A lutécium általában az ittriummal együtt fordul elő, fémötvözetekben és vegyi reakciók katalizátoraként alkalmazzák.

Fizikai jellemzői

A lutécium ezüstös-fehér, korrózióálló, három vegyértékű fém. A ritkaföldfémek között a legnehezebb és legkeményebb, atomsugara a legkisebb. A lantanoidák között a legmagasabb olvadáspontú elem, ez valószínűleg a lantanoidákra jellemző elektronfelhő-összehúzódásra (lantanoidakontrakció) vezethető vissza.

Története

A lutéciumot (Lutetia latinul Párizst jelent) egymástól függetlenül fedezte fel 1907-ben Georges Urbain francia tudós, Carl Auer von Welsbach báró, osztrák ásványtantudós és Charles James, amerikai vegyész. Mindannyian az itterbium ásványában, szennyezésként találták meg a lutéciumot. Az ásványról Marignac korábban azt feltételezte, hogy teljes egészében itterbiumot tartalmaz.

A lutécium elválasztását az itterbium ásványából először Urbainnek sikerült véghez vinnie és leírnia, ezért őt illette az elnevezés joga. A felfedezés elsősége körüli vita két szakmai cikkben is olvasható, ezekben Urbain és Welsbach kölcsönösen egymást vádolja azzal, hogy olyan eredményeket publikáltak, melyeket a másik kutatásai befolyásoltak.

Az elemek elnevezéséért felelős szervezet, a Commission on Atomic Mass 1909-ben döntötte el a vitát azzal, hogy az elsőséget Urbainnek adta, és az ő elnevezését fogadták el hivatalosként. Ezzel a döntéssel az egyetlen probléma az volt, hogy a bizottság négy tagjának egyike maga Urbain volt.

A történet fintora, hogy Charles James, aki szerényen kivonta magát az elsőség körüli vitából, a többieknél sokkal nagyobb léptékben dolgozott, és elvitathatatlanul ő rendelkezett akkoriban a legnagyobb mennyiségű lutéciummal.

Előfordulása

Monacit

A lutécium szinte bármely más ritkaföldfémmel együtt előfordulhat, de nagyon nehéz azoktól szeparálni. A gazdaságosan kitermelhető lutécium a monacit foszfát-ásványban (Ce, La stb.) PO4 fordul elő, melynek lutéciumtartalma 0,003%. A lutécium koncentrációja a földkéregben 0,5 mg/kg. A legfontosabb lelőhelyek Kínában, az Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában, Srí Lankán és Ausztráliában találhatók. A világon összesen kitermelt lutécium mennyisége körülbelül 10 tonna évente. Tiszta lutécium fémet csak az utóbbi időben sikerült előállítani, előkészítése rendkívül bonyolult. A ritkaföldfémek közül az egyik legritkább és legdrágább elem, ára 10 000 dollár/kg körül mozog.

Hivatkozások

  1. ↑ "IUPAC Provisional Recommendations for the Nomenclature of Inorganic Chemistry (online draft of an updated version of the "Red Book" IR 3-6)". 2004. 2006. október 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. június 6.
  2. ↑ Parker, Sybil P. (1984). Dictionary of Scientific and Technical Terms, 3rd ed. New York: McGraw-Hill.
  3. ↑ M. G. Urbain (1908). "Un nouvel élément, le lutécium, résultant du dédoublement de l'ytterbium de Marignac". Comptes rendus. 145: 759–762.
  4. ↑ "Separation of Rare Earth Elements". 2013. október 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 30.
  5. ↑ C. Auer v. Welsbach (1908). "Die Zerlegung des Ytterbiums in seine Elemente". Monatshefte für Chemie. 29 (2): 181–225. doi:10.1007/BF01558944.
  6. ↑ G. Urbain (1909). "Lutetium und Neoytterbium oder Cassiopeium und Aldebaranium -- Erwiderung auf den Artikel des Herrn Auer v. Welsbach". Monatshefte für Chemie. 31 (10): I. doi:10.1007/BF01530262.
  7. ↑ F. W. Clarke, W. Ostwald, T. E. Thorpe, G. Urbain (1909). "Bericht des Internationalen Atomgewichts-Ausschusses für 1909". Berichte der deutschen chemischen Gesellschaft. 42 (1): 11–17. doi:10.1002/cber.19090420104.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  8. 1 2 John Emsley (2001). Nature's building blocks: an A-Z guide to the elements. US: Oxford University Press. 240–242. o. ISBN 0198503415.
  9. ↑ James B. Hedrick. "Rare-Earth Metals" (PDF). USGS. Hozzáférés: 2009. június 6.
  10. ↑ Stephen B. Castor and James B. Hedrick. "Rare Earth Elements" (PDF). 2009. október 7. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. június 6.