Lunda

Lunda
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Alkafélék (Alcidae)
Alcsalád: Aethiinae
Nem: Fratercula
Faj: F. arctica
Tudományos név
Fratercula arctica
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Alca arctica Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe (a narancssárgában költ, míg a sárgában áttelel)
Elterjedési területe (a narancssárgában költ, míg a sárgában áttelel)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Lunda témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Lunda témájú médiaállományokat és Lunda témájú kategóriát.

A lunda vagy puffin (Fratercula arctica) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül az alkafélék (Alcidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Alca nembe Alca arctica néven.

Alfajai

Előfordulása

Az Atlanti-óceán északi részén levő szigeteken él. Természetes élőhelyei az északi és mérsékelt övi füves puszták, valamint tengerpartok és a nyílt óceán. Vonuló faj.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon mindössze egy alkalommal bizonyították előfordulását.

Megjelenése

Testhossza 26-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 47-63 centiméter, testtömege 320-480 gramm. Tollazata a hátán fekete, a hasán, illetve a begyén és az arcán fehér. A csőre a párzási idénykor harsogóan színes (piros, sárga és kék), míg télen ezek a színek eltompulnak.

A talajon
a vízben
és a levegőben

Életmódja

Főleg halakkal, valamint rákokkal és csigákkal táplálkozik, melyeket a víz alá bukva, a tengerfenéken zsákmányol. A szabadban akár 30 évig is élhet, de találtak 70 éves példányt is.

Szaporodása

A téli hónapokban egyedül vagy párokban vándorol, a kotlás időszakában kolóniákban fészkel. Az ivarérettségét 4-5 éves korban éri el. A párzási időszak márciusra és áprilisra esik, ekkor térnek vissza telelő helyeikről a madarak. Ilyenkor elkezdenek vájni a földben üregeket, vagy ha találnak üres üregi nyúl-vackot, akkor azt is elfoglalják. Az üregbe egy vagy két tojás kerül, melyen 39 napig kotlik. A kirepülés 6 hét után következik be.

Tojása

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy, de gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. A tengerek elszennyeződése és a fő táplálékának számító homoki angolna túlzott halászata veszélybe sodorja ezen alkaféléket; egyes kolóniái ki is pusztultak.

Jegyzetek

  1. ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2026. augusztus 23.
  2. 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2026. augusztus 23.
  3. ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2026. augusztus 23.
  4. 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2026. augusztus 23.
  5. 1 2 3 4 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2026. augusztus 23.
  6. ↑ Chandler, Victoria (1999. január). "The Kingdom of the Isles: Scotland's Western Seaboard, c.1100-c.1336.R. Andrew McDonald". Speculum. 74 (1): 214–215. doi:10.2307/2887328. ISSN 0038-7134.

Források

További információk