| Maasmechelen | |||
| |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | |||
| Közösség | |||
| Tartomány | |||
| Járás | Tongeren | ||
| Kerületei | Eisden Leut Mechelen-aan-de-Maas Meeswijk Opgrimbie Vucht Boorsem Uikhoven | ||
| Polgármester | Georges Lenssen (Open VLD) | ||
| Irányítószám | 3630 | ||
| Körzethívószám | 089 | ||
| Testvérvárosok | Lista Škofja Loka (Szlovénia) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 38 193 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Gazdaság | |||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Maasmechelen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Maasmechelen témájú médiaállományokat. | |||
Maasmechelen belga település a flandriai Limburg tartományban, a tongereni járás területén található. A városnak a résztelepülésekkel együtt 36661 lakosa van (a helyi megnevezésük maasmechelaar
A település legnagyobb része a Maas (Meuse) folyó völgyében fekszik, és közvetlenül határos Hollandiával. A település nyugati része, amely Zutendaal és As városokkal szomszédos, a Kempen fennsíkon található. A két földrajzi egység közötti szintkülönbség helyenként eléri a 45 métert.
Közigazgatásilag Maasmechelen része még Mechelen-aan-de-Maas, Vucht, Leut, Meeswijk, Uikhoven, Eisden, Opgrimbie, Boorsem és Kotem települések.
Maasmechelent legkönnyebben az E314-es autópályán lehet megközelíteni Brüsszel, Leuven vagy Aachen felől. A Mass folyóval nagyjából párhuzamosan fut az N78-as út, amely Maasmechelent és résztelepüléseit köti össze.

Eisden település északi részén 1907-ben kezdte meg a kőszén bányászatát az S.A. Charbonnages Limbourg-Meuse vállalat, amely 1923-1987 között N.V coal mines Limburg-Maas néven működött. A bánya egyes épületei még ma is láthatók, területének egy részén található ma a Maasmechelen Village bevásárlófalu. A bánya épületeinek nagy részét 1987 után lerombolták, a maradékban ma önkormányzati iskola, szálloda, kávézó és mozi működik. A bánya aknái felett épített tornyokat ipari emlékműként őrizték meg.
A bánya munkásai számára Eisden, Vucht, Mechelen és Opgrimbie településeken lakóövezeteket építettek, majd később szociális lakóövezeteket alakítottak ki itt. A környéken nagy nehézséget okoz az építtetőknek, hogy a használaton kívüli aknák, járatok beomolhatnak, amely a talaj megsüllyedését és a házak instabillá válását okozhatja. Emellett a talajvizet is állandóan ki kell pumpálni a járatokból, a vizet tisztítás után Limburg tartomány nagy részén ivóvízként használják.
A bányaművelés a környék lakosságát is befolyásolta: a munkások nagy számban érkeztek Hollandiából, Lengyelországból, Olaszországból és Törökországból, leszármazottaik ma is itt élnek. Ezen kívül szlovén és görög bevándorlók is érkeztek – a becslések szerint a mai lakosság fele nem belga származású.
A holland De partizanen című tévésorozatot, amely egy második világháborús holland partizáncsoportnak állított emléket, Leut faluban és környékén forgatták. A sorozat érdekessége, hogy a szereplők a helyi limburgi nyelvjárást használták.
A város közepén található szökőkútban 2006-ban horogkeresztet véltek felfedezni a GoogleEarth használói. A polgármester ígéretet tett a szökőkút átépítésére, bár a földről a kereszt nem látható.
