| Maglaj (Maglaj, Maглaј) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció | ||
| Kanton | Zenica-doboji kanton | ||
| Község | Maglaj község | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Mirsad Mahmutagić | ||
| Irányítószám | 74250 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6438 fő (2013) +/- | ||
| Népsűrűség | 987,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 292 m | ||
| Terület | 6,52 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Maglaj weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Maglaj témájú médiaállományokat. | |||
Maglaj kisváros Bosznia-Hercegovina középső részén, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Zenica-doboji kantonjában. Lakosainak száma 1991-ben 7957, 2013-ban 6438 fő. Maglaj a neve annak a községnek is, amelynek legnépesebb települése ez a kisváros. Maglaj községben 1991-ben 34 344-en, 2013-ban 24 980-an éltek.
Maglaj a Boszna folyó mentén helyezkedik el.
Neve a magla szóból származik, ami ködöt jelent a bosnyák, a horvát és a szerb nyelvben egyaránt, s arra utal, hogy a folyó völgyének ezt a szakaszát gyakran köd lepi, különösen a kora reggeli órákban.
1878-ban vívott itt csatát az Osztrák–Magyar Monarchia serege a török felkelőkkel. Maglaj a boszniai faipar egyik központja volt a jugoszláv időkben. Számos gyümölcsöskert (többnyire alma- és körtefákkal) található a városban, főként a folyóparton.
A folyó jobb partján az óvárosban, a temető (mezarluk) közelében, a várdomb aljában található a Kursumli-mecset vagy Juszuf pasa mecset (Kuršumlija džamija, Jusuf-pašina džamija), amit 1560-ban építtetett Kalavun Juszuf pasa. A maglaji várat a 14. század végén építették sziklakibúváson, a várban álló óratorony (szahat-kula) azonban már a török időkben épült.