| Manasses | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Manasses |
| Született | ? |
| Nemzetiség | |
| Elhunyt | 12. század |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | katolikus |
| Tisztség |
|
| Hivatal | spliti érsek |
| Hivatali idő | 1113 k.–1116 |
| Elődje | Crescentius |
| Utódja | Gergely választott érsek |
| Hivatal | zágrábi püspök |
| Hivatali idő | 1111 k. |
Manasses 1111 körül zágrábi püspök volt, majd ezt követően Könyves Kálmán király kegyeltjeként Crescentius spliti érsek halála után a király kérésére került a város egyházának az élére, első magyar spliti érsekként. Források hiányában keveset tudni érseki tevékenységéről, a legbővebben a közel másfél évszázaddal később élő Spalatói Tamás hitelesnek tekintett krónikája számol be róla. A krónika szerint Manasses azután is sokat tartózkodott Magyarországon, hogy érsekké választották, és 1116-ban a város egyik tornyában elszállásolt magyar őrség kezére akarta játszani a várost. Ez utóbbi feljegyzés minden bizonnyal arra utal, hogy 1116-ban Velence támadást indított a Magyar Királyság dalmáciai területeinek a megszerzéséért, és ebben a harcban kaphatott szerepet maga Manasses is, aki közel állt az uralkodóhoz és az ő érdekeit képviselte.