
A mansza (n’Ko írással: ߡߊ߲߬ߛߊ; többes számban: manszav) a maninka és mandinka nyelvben egy örökletes uralkodói cím, amelyet általában királynak fordítanak le az európai nyelvekben. Különösen a Mali Birodalom uralkodóinak, például Musza mansza címeként ismert, ebben az esetben néha császárnak is fordítják. Ugyanakkor a hagyományos törzsi vezetők címe is volt, ebben az összefüggésben főnöknek fordítják.
A mansza mellett ismert másik manding szó a fámá, amely szintén uralkodót jelent, azonban ez inkább a katonai vezetőt jelenti, míg a mansza olyan örökletes uralkodóra utal, akinek hatalma a hagyományból és misztikus erőből származik. Egy uralkodó lehet egyszerre fámá és mansza is, de a mansza nem feltétlenül volt fámá.
A mansza szót (arab írással: منسا, latin betűs átírásban: mansā) a 14. században rögzítették arab nyelven észak-afrikai írók, például Ibn Battúta és Ibn Khaldún, akik természetesen szultánnak fordították.
A mansza rokon szavai más mandé nyelvekben is megtalálhatók, például:
Valentin Vjdrin, orosz afrikanista a szót a mensey-hez is hasonlította, amely a guancsok uralkodóinak címe volt. Misiugin és Vjdrin szerint a szógyök eredeti jelentése valószínűleg „a vadászok vezére” vagy „a harcosok vezére” volt.
A szó egy alternatív fordítása – amelyet Jan Jansen holland történész Marcel Griaule követőinek tulajdonít – szerint a mansza jelentése „isten”, „az isteni elv” vagy „papkirály”. Jansen megjegyzi, hogy nem indokolták meg, miért választották ezt a fordítást.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mansa (title) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.