Nyílgyökér

Nyílgyökér
Fehérerű nyílgyökér (Maranta leuconeura)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Csoport: Commelinidae Rend: Gyömbérvirágúak (Zingiberales) Család: Nyílgyökérfélék (Marantaceae) Nemzetség: Maranta L.
Szinonimák
Allouya Plum. ex Aubl.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nyílgyökér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nyílgyökér témájú kategóriát.

A nyílgyökér vagy maranta (Maranta) a nyílgyökérfélék családjába tartozó növénynemzetség. A trópusi Közép- és Dél-Amerikában, valamint Nyugat-India térségében őshonos. A Maranta génusz elnevezését Bartolomeo Maranta 16. századi olasz botanikus-fizikusról kapta.

A nemzetség mintegy 40-50 faja ismert. Valamennyien évelő növények, rizómásak. Sűrű, örökzöld leveleik osztatlanok, burkolt szárral. A levelek napközben vízszintesek, este fölegyenesednek és függőlegesen állnak, ezért „imádkozó növény”-nek is nevezik a nemzetséget és egyes fajait, különösen az M. leuconeura-t. Virágai aprók, három sziromlevéllel és két nagyobb, sziromszerű, meddő porzóval (staminodium).

Szobanövényként

Egyes nyílgyökereket különleges levélmintázatuk és szép, kicsi virágaik miatt tartanak szobanövényként.Párás levegőt igényelnek. Szeretik a fényt, de elélnek félárnyékos helyen is. Rendszeresen kell locsolni őket.^[forrás?]

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Maranta című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 174., 189., 425. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]