Marburg marburg-vírus
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Marburg marburg-vírus virionjai kb. 100 000-szeres nagyításban | ||||||||||
| Vírusbesorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Marburg marburg-vírus témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marburg marburg-vírus témájú médiaállományokat és Marburg marburg-vírus témájú kategóriát.
|
| Marburg marburg-vírus | |
 | |
| BNO-11 | XN3F2 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Marburg marburg-vírus témájú médiaállományokat. | |
A Marburg marburg-vírus a Filoviridae család Marburgvirus nemzetségébe tartozik, amelyet 1967-ben fedeztek fel, amikor kísérleti célokra importált közép-afrikai majmokkal behurcolták Németországba, Marburg városába. A Cercopithecus aethiops majmokkal dolgozó embereket megfertőzve vérzéses lázat okozott. A 31 fertőzött emberből heten meghaltak. A vírus a városról kapta a nevét.
Nagyobb járványok alakultak ki Dél-Afrikában, Kongóban és Angolában is, ahol a 2004-2005-ös járvány 399 embert fertőzött és közülük 355 embert megölt. A vírus a természetben barlanglakó, gyümölcsevő denevérekben él, főként a nílusi repülőkutyában (Rousettus aegyptiacus), a denevérekből néha majmokra vagy emberekre is átterjed a fertőzés. Természetes gazdáik (rezervoár, az az állatfaj, amelyik a kórokozót a természetben fenntartja) nem ismertek.
Fonalas RNS-vírus, 80 nm széles, de 14 μm hosszú, valószínűleg több vírus (virion) alkotja. A marburg-vírus potenciális biológiai fegyver.
A vírus elnevezése
1998 márciusában a Gerincesek Vírusai Albizottság indítványozta a Nemzetközi Vírustaxonómiai Bizottságnál (ICTV), hogy változtassák a Filovírus nemet Filovírus családra, két külön nemzetséggel: Ebola-szerű vírusok és Marburg-szerű vírusok. Az indítványt 2001 áprilisában Washingtonban elfogadták, majd 2002 júliusában Párizsban is. 2000-ben egy Washingtonban készített indítvány eredményeként az Ebola-szerű vírusokból és a Marburg-szerű vírusokból Ebola-vírus és Marburg-vírus lett. Ezt követően 2002-ben ismét átnevezték a vírus nemzetséget Marburg-szerű vírus helyett Marburgvirus lett az új nemzetség, ezzel egy időben a vírus is új nevet kapott, így lett Lake Victoria Marburg-vírus a vírus. Az ICTV 2009-ben ismét változtatott az elnevezésen, bár ezúttal a nemzetséget nem nevezték át, azonban a vírus a Lake Victoria Marburg-vírus helyett a ma is hivatalos Marburg marburg-vírus nevet kapta.
Tünetek
A legalaposabb vizsgálata a vírusfertőzés tüneteinek az 1998 és 2000 közötti járvány során történt. Eszerint a fertőzést követően kiütések, vérömlenyek jelennek meg az áldozat testén, különösen a tűszúrások (pl. injekciók) környékén. Azonban a közhiedelemmel ellentétben nem ezek okoznak halált, kivéve a súlyos vérzéssel járó körülményeket, amilyen a vajúdás, mivel a vérveszteség minimális. A halál leginkább a testfolyadékok koagulációja (fehérje kicsapódás), vérnyomásesés és fokális szövetelhalás miatt következik be. A fertőzés klinikai fázisai az alábbiak:
- Inkubáció: a fertőzés után 2-21 nappal következik be, általában mintegy 5-9 nap múlva.
- Generalizációs fázis: az első öt nap során történik. Megjelennek a klinikai tünetek: magas (40 °C feletti) láz, hirtelen erős fejfájás, hidegrázás, fáradtság, hányinger, hányás, hasmenés, torokgyulladás, foltszerű kiütések jelentkeznek. Rossz közérzet, hasi fájdalom és kötőhártya-gyulladás kíséri.
- Korai szervi fázis: A 13. napig jelentkezik, levertség, légszomj és ödémák kísérik. Az idegkárosodás apátiában, zavartságban, delíriumban, agyvelőgyulladásban és agresszióban jelentkezik. A fázis végén jelentkeznek a vérzéses tünetek, innentől a páciens állapota elindulhat a gyógyulás vagy a romlás (és valószínűleg a halál) felé. A széklet véressé válik, vérzések jelennek meg a fertőzött egyén testén, különösen a tűszúrásos helyeken (pl. vérvétel), véraláfutások jelentkeznek, nyálkahártyai és zsigeri vérzés kíséri, ennek eredményeképpen pedig vérhányás észlelhető.
- Késői szervi fázis: A tünetek kettéágaznak a lefutás tekintetében. Ha ezek az izomfájdalom, hepatitisz, fibromialgia és pszichózis, akkor az áldozat a felépülés útjára lépett, a fertőzést valószínűleg túlélte. Ha azonban a láz állandósul, kóma, diffúz véralvadási zavarok, görcsök és anyagcsere-zavarok lépnek fel, akkor a létrejövő sokk általában halállal zárja a fertőzést. Ez jellemzően a 8. és a 16. nap között következik be.
Jegyzetek
- ↑ "Virological and Serological Findings in Rousettus aegyptiacus Experimentally Inoculated with Vero Cells-Adapted Hogan Strain of Marburg Virus". plosone.org. Hozzáférés: 2014. október 11.
- ↑ 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet
- ↑ Mi a Marburg vírus? Archiválva 2014. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, news-medical.net
- ↑ Mehedi, Masfique; Allison Groseth; Heinz Feldmann; Hideki Ebihara (2011. szeptember). "Clinical aspects of Marburg hemorrhagic fever". Future Virol. 9 (9): 1091–1106. doi:10.2217/fvl.11.79.
További információk
- Kétyi I 2001. Két „egzotikus” vírus: a Marburg és az Ebola. Természet Világa, 132(6), 275. Archiválva 2013. március 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, termeszetvilaga.hu
- Marburg haemorrhagic fever, who.int
