| Marmaris | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Égei-tengeri |
| Tartomány | Muğla |
| Rang | város |
| Polgármester | Acar Ünlü |
| Irányítószám | 48700 |
| Körzethívószám | 00 90 252 |
| Rendszám | 48 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 97 818 fő (2022) |
| Körzet népessége | 76 820 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 7,0 m |
| Terület | 878,1 km² |
| Időzóna | TRT, UTC+3 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
| Marmaris weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Marmaris témájú médiaállományokat. | |
Marmaris népszerű turistacélpont a Török Riviérán, Törökország Muğla tartományában, az Égei-tenger partján. Marmaris körzet központja.
A város egykor kikötőállomás volt a Rodosz és Egyiptom közötti vízi úton.
A lakosság a 2000-es népszámlálás adatai szerint 28 660 fő volt, 2008-ban pedig 31 450, mely nyáron a turisták száma miatt többszörösére emelkedik. A körzetben 2008-ban 76 820 fő élt.
Az i. e. 6. században a helyén volt Physkos (ógörög: Φύσκος), mely vélhetőleg Kária része volt. Hérodotosz szerint i. e. 3000 körül egy kastély állt itt, de i. e. 334-ben Nagy Sándor megszállta Káriát, valamint ostrom alá vette Physkost is. A város mintegy 600 lakója minden értéküket felégette a hódítók elől, és a környező dombok közé menekültek. A támadók felismerve a vár stratégiai értékét, a fősereg hazatérte előtt néhány száz katona kijavította az ostrom során elpusztult részeket.
A Marmaris név a milétoszi vagy menteşei bégség idején vált ismertté. Neve a török mermer, illetve a görög màrmaron szóból származik, melynek jelentése márvány; s mivel a régió gazdag márványlelőhelyekből eredően a kereskedelemben is jelentős szerepet játszott.
Miután II. Mehmed oszmán szultán a 15. század közepén elfoglalta Bizáncot, 1480-ban innen indult a Szent János Lovagrend által védett Rodosz ellen. 1522-ben Marmaris és környéke volt az oszmán flotta támaszpontja és I. Szulejmán oszmán szultán innen indította a sikeres támadást Rodosz ellen.
1798-ban Nelson admirális flottája Marmaris védett kikötőjében pihent meg útban Egyiptom felé Napóleon ellen.
A török Kulturális Minisztérium (törökül: Kültür ve Turizm Bakanlığı) felügyelete alatt 1979-től zajlanak a felújítási munkálatok, így a várat múzeummá alakították át. A hét galéria közül a legnagyobbat kiállítási célokra használják, valamint a vár melletti bazár mellé Ajse Hafsza szultána egy kis karavánszerájt építtetett.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 14,0 | 15,0 | 17,0 | 20,0 | 25,0 | 30,0 | 34,0 | 33,0 | 30,0 | 25,0 | 20,0 | 16,0 | 23,3 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 10,0 | 11,0 | 13,0 | 16,0 | 20,0 | 24,0 | 28,0 | 27,0 | 24,0 | 20,0 | 15,0 | 12,0 | 18,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 6,0 | 7,0 | 8,0 | 11,0 | 14,0 | 18,0 | 22,0 | 21,0 | 18,0 | 14,0 | 11,0 | 8,0 | 13,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 249 | 183 | 126 | 65 | 46 | 20 | 7 | 8 | 13 | 67 | 137 | 283 | 1204 |
| Forrás: | |||||||||||||
{{cite web}}: Unknown parameter |dateformat= ignored (súgó)