| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Mars-500 | |
| Repülésadatok | |
| Ország | Oroszország |
| Űrügynökség | Orosz Szövetségi Űrügynökség |
| A repülés paraméterei | |
| Keringések száma | 0 |
| Időtartam | 520 nap |
| Legnagyobb sebesség | 0 km/h |
| Hivatalos weboldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars–500 témájú médiaállományokat. | |
A Mars–500 egy, a lehetséges Mars-küldetések előkészítését célzó pszichológiai és orvosbiológiai kísérletsorozat volt 2007 és 2011 között. A projektben Oroszország (Roszkoszmosz, Orosz Tudományos Akadémia), az Európai Űrügynökség (ESA) és Kína űrkutatási szervezetei vettek részt. A kísérlet helyszíne az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Problémák Intézete (IBMP) volt Moszkvában.
2007 és 2011 között három, önkéntesekből álló legénység élt és dolgozott egy Földön telepített űrhajó-szimulátor komplexumban.
A MARS–500 kísérletet a hosszútávú űrutazással összefüggésben jelentkező pszichológiai, orvosi és műszaki kihívások vizsgálatára tervezték. Vizsgálták többek között az elszigeteltség és a bezártság pszichológiai hatásait, az erőforrás-menedzsment hatékonyságát, valamint a legénység egészségét és teljesítményét egy hermetikusan zárt környezetben. A kommunikációt a Föld és a Mars közötti valós jelterjedési időt szimuláló, akár 25 perces késleltetéssel modellezték.
A Mars–500 tudományos célja az volt, hogy adatokat gyűjtsenek az emberi tényezőkről egy hosszú távú űrutazás során, különös tekintettel a legénység egészségére, pszichológiai állapotára és teljesítményére egy elszigetelt, zárt környezetben (egy szimulált űrhajóban, korlátozott erőforrásokkal és egészségügyi létesítményekkel, a Marsra vezető feltételezett 7–9 hónapos utazás során).
2007 és 2011 között összesen 640 napot szántak a kísérletek elvégzésére, amelyet három különböző hosszúságú szakaszra bontottak. Mindegyik szakasz alatt az önkéntesek egy szimulátorban éltek és dolgoztak. A külvilággal folytatott kommunikáció korlátozott volt és a valósághoz közeli, akár 25 perces késleltetéssel volt modellezve. Egyes valós űrbéli körülményeket, mint a mikrogravitáció vagy a kozmikus sugárzás hatásait, a földi kísérlet nem tudta reprodukálni.
Az első, 14 napos kísérleti szakasz 2007. november 15. és 27. között zajlott. Ennek a célja a felszerelés, a létesítmény és a működési procedúrák tesztelése volt.
A második, 105-napos szakasz 2009. március 31-én kezdődött. Ez alatt a szakasz alatt 6 önkéntes lakott a kísérleti létesítményben. Ez a szakasz 2009. július 14-én ért véget.
Az utolsó, 520 napos kísérlet célja egy teljes hosszúságú Mars-küldetés szimulációja volt, beleértve az utazást, a Mars körüli keringést, a felszínre szállást és a visszatérést. A kísérlethez 6 önkéntest zártak a létesítménybe 2010. június 3-án. Közülük 3 fő volt orosz, egy francia, egy olasz–kolumbiai és egy kínai. Ez a kísérlet tartalmazott egy Marsra szállás szimulációt is, három szimulált felszíni "sétával". A kísérlet 2011. november 4-én ért véget, minden résztvevő kielégítő fizikai és pszichológiai állapotban fejezte be a küldetést.
2013 januárban a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban publikált tanulmány szerint az 520 napos kísérlet hat résztvevőjéből négynél jelentkeztek alvási problémák és a pihenési/aktivitási ciklus zavarai. Egyeseknél csökkent a fizikai aktivitás és időnként elszigetelődtek a többiektől a szállásukon.

A lakómodul volt a legénység fő tartózkodási helye. A 3,6×20 méteres, henger alakú modul tartalmazott egy közös konyhát étkezővel, egy nappalit, egy fő vezérlőtermet és egy mellékhelyiséget. A személyes hálófülkék mérete egyenként körülbelül 3 m2, mindegyik tartalmazott egy ágyat, egy asztalt, egy széket és polcokat a legénység személyes tárgyainak.
Az egészségügyi modul egy 3,2×11,9 méteres, henger alakú modul, amely tartalmazott egy mellékhelyiséget, két betegágyat és orvosi eszközöket a rutin vizsgálatokhoz és telemedicinális konzultációkhoz. Ha a kísérlet alatt a legénység egy vagy több tagja megbetegedett volna, ebben a modulban lehetett volna elkülöníteni és orvosi kezelés alatt tartani.
Ez egy nagy, körülbelül 1200 négyzetméteres zárt csarnok volt, amely a marsi felszínt imitálta homokkal borítva. Az 520 napos kísérlet során a legénység kijelölt tagjai itt hajtották végre a szimulált "marsi sétákat".
Ebben a 3,9×24 méteres modulban raktározták az élelmiszerkészletek nagy részét, fogyóeszközöket és egyéb felszereléseket, valamint itt volt egy kísérleti üvegház is.
A Mars–500 projekt a következő jelentkezési feltételeket hirdette meg a potenciális résztvevőknek:
Kor: 25–50 év között Felsőfokú végzettség Szakmai követelmények (legalább egy az alábbiakból):
| önkéntes neve | születési év | foglalkozás |
|---|---|---|
| Anton Artamonov | 1982 | mérnök, orvos és programozó |
| Oleg Germanovics Artyemjev | 1970 | mérnök és űrhajós, aki később a Nemzetközi Űrállomáson is járt |
| Alekszandr Kovaljov | 1982 | mérnök, az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Problémák Intézetének munkatársa |
| Dmitrij Perfilov | 1975 | aneszteziológus, az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Problémák Intézetének munkatársa |
| Szergej Nyikolajevics Rjazanszkij | 1974 | parancsnok, fiziológus és űrhajós, aki később a Nemzetközi Űrállomáson is járt |
| Marina Tuguseva | 1983 | biológus, kutató az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Problémák Intézeténél |
| önkéntes neve | születési év | foglalkozás |
|---|---|---|
| Oleg Germanovics Artyemjev | 1970 | űrhajós |
| Alekszej Baranov | orvos | |
| Cyrille Fournier | pilóta (Air France) | |
| Oliver Knickel | gépészmérnök (Német Hadsereg) | |
| Szergej Nyikolajevics Rjazanszkij | 1974 | űrhajós, aki később a Nemzetközi Űrállomáson is járt |
| Alekszej Spakov | sportpszichológus | |
A harmadik, teljes időtartamú kísérletre több mint 6000 fő jelentkezett mintegy 40 országból. A kiválasztott hatfős legénység tagjai közül hárman oroszok, ketten európaiak (egy francia és egy olasz-kolumbiai kettős állampolgár) és egy kínai volt. Eltérő szintű angol nyelvtudással rendelkeztek, és nem mindegyikük beszélt oroszul.
| önkéntes neve | nemzetiség | foglalkozás |
|---|---|---|
| Romain Charles | francia | mérnök (ESA) |
| Szukrob Rusztamovics Kamolov | orosz | sebész |
| Alekszej Szergejevics Szityev | orosz | mérnök, a küldetés parancsnoka |
| Alexandr Jegorovics Szmolejevszkij | orosz | orvos-kutató |
| Diego Urbina | olasz/kolumbiai | mérnök (ESA) |
| Wang Yue (王跃) | kínai | A Kínai Űrhajóskiképző Központ munkatársa |
Ez a szócikk részben vagy egészben a MARS-500 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.