Mars Orbiter Mission

Mars Orbiter Mission

Ország India
ŰrügynökségIndiai Űrkutatási Szervezet Indiai Űrkutatási Szervezet
GyártóU. R. Rao Satellite Centre
Küldetés típusaKeringés
Összköltség69 millió  USD
Küldetés
CélégitestMars
Indítás dátuma2013. november 5.
Indítás helyeSatish Dhawan űrközpont 1. indítóállás
HordozórakétaPSLV-XL C25
Megérkezés2014. szeptember 24.
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Orbiter Mission témájú médiaállományokat.

A Mars Orbiter Mission (hindi nyelven: Mangalján jelentése: „Mars-szonda”, szanszkritül: मंगलयान) India első Mars-kutató szondája. 2013. november 5-én bocsátották fel Szriharikotából, az indiai űrközpontból. 2014. szeptember 24-én érte el a vörös bolygót.

Felépítés

Az űrszonda tömege 1350 kilogramm. Lényegében kocka alakú, a Csandrajáan–1-re hasonlító felépítésű műhold. A kocka élhosszúsága 1,5 méter. Fedélzetén 5 műszert helyeztek el, melyekkel az űrszonda a Mars körüli pályáról kutatja a Mars légkörének állapotát. Egyik fontos célja a metán kimutatása a Mars légkörében. A metán vulkáni tevékenység során és élettevékenység közben is keletkezhet.

A magyar űrkutatás szempontjából fontos tény, hogy a földi követőállomás műszerei közül többet magyar cégek szállítottak az Indiai Űrkutatási Hivatal (ISRO) számára.

Küldetés

A szonda 2013. november 5-én indult a Földről, és 2014. szeptember 24-én keringési pályára állt a Mars körül. A pálya elnyújtott ellipszis, melynek adatai: 421,7 km és 76 993,6 km, a keringési idő 73 óra.

Tudományos műszerek

A 15 kg tudományos terhet öt műszer teszi ki:

Jegyzetek

Források

További információk