Martyrius
| Martyrius | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Márton |
| Nemzetiség |  magyar |
| Elhunyt | 1158. február 13. után Esztergom |
| Sírhely | Esztergomi bazilika |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | katolikus |
| Tisztség |
|
| Hivatal | veszprémi püspök |
| Hivatali idő | 1132 – 1134 |
| Elődje | Nana |
| Utódja | Péter |
| Hivatal | egri püspök |
| Hivatali idő | 1140 – 1151 |
| Elődje | Beztrius |
| Utódja | Bánfi Lukács |
| Hivatal | esztergomi érsek |
| Hivatali idő | 1151 – 1158 |
| Elődje | Kökényes |
| Utódja | Bánfi Lukács |
Martyrius, Márton (? – Esztergom, 1158. február 13. után) magyar katolikus főpap.
Életet
A Magyar Archontológiában Mártonként 1132 és 1134 között veszprémi megyés püspök, ahol 1355-től Péter az utóda. Szintén Márton néven egri megyés püspök 1140 és 1151 között, azonban az esztergomi érsekséget már Martyrius néven igazgatja (1151–1158).
1143-ban az Abaúj vármegyei Széplakon felszenteli a bencés apátság templomát. Esztergomi érsekként, 1151-ben Óbudán bazilikát szentelt Szűz Mária tiszteletére. II. Géza magyar király nevében tárgyalt Henrik ausztriai herceggel nővére, az admonti kolostorban élő Zsófia sorsáról. 1155-ben először Esztergomban, később Székesfehérvárot rendházat alapított a johannitáknak. 1156-ban – az esztergomi székesegyházban – az általa alapított oltár fenntartására 70 falu tizedét adományozta az esztergomi káptalannak. Ugyanebben az esztendőben – János nyitrai püspök jelenlétében – a Bars vármegyei Baratka község templomát szentelte fel. 1158 elején újjászervezte a nyitrai egyházmegyét.
Jegyzetek
- 1 2 Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 8. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2003. 776. p.
- ↑ Szemelvények Szőgyén és a Szőgyényiek történelméből URL hozzáférés – 2010. augusztus 1.
- ↑ Az eredeti kézirat a levéltárban URL hozzáférés – 2019. december 13.
- ↑ Népesedési mozgalmak a Felvidéken URL hozzáférés – 2010. augusztus 1.
|
következő püspök | ||
|
következő püspök | ||
