Mehrgarh

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Mehrgarh
Mehrgarh-i vénuszszobor
Mehrgarh-i vénuszszobor
Alapítási. e. 7000
Megszűnési. e. 2600
Ország Pakisztán
Elhelyezkedése
Mehrgarh (Pakisztán)
Mehrgarh
Mehrgarh
Pozíció Pakisztán térképén
é. sz. 29° 12′ 45″, k. h. 67° 40′ 15″29.212500°N 67.670833°EKoordináták: é. sz. 29° 12′ 45″, k. h. 67° 40′ 15″29.212500°N 67.670833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mehrgarh témájú médiaállományokat.

Mehrgarh (beludzs: Mehrgaŕh; pastu: مهرګړ; urdu: مہرگڑھ) az egyik a legfontosabb neolit kori régészeti lelőhely. A ma beludzsok lakta Beludzsisztánban, Szíbi és Kvetta között, az Indus völgyétől nyugatra, a Kecsi-síkságon fekszik a mai Pakisztán területén. Vidéke az egyik legrégebbi dél-ázsiai terület, ahol a földművelés és az állattenyésztés nyomai fennmaradtak. Legfontosabb, jellemző termények voltak a búza és az árpa, valamint javarészt szarvasmarha, birka és kecske tartásával foglalkoztak az egykor itt élő emberek.

A hely közel van a Bolan hágóhoz, az Indus folyó völgyétől nyugatra található, a mai pakisztáni városok között, úgy mint Kvetta, Kalat és Szíbi. Mehrgarht 1974-ben tárta fel egy francia régész csapat, Jean-François Jarrige francia archeológus vezetésével. Az ásatások 1974 és 1986 között folytak. A legkorábbi betelepülés Mehrgarhba – az 1250 ha-os feltárás északkeleti csücskén – egy kicsi földműves falu, az I. e. 7 – 5. évezredből.

Beludzsisztán (régió) a történelemben úgy ismert, mint Makrán. Az ókori perzsák (Persis) Mahi khoran, azaz halevő Maka satrapiának, a görögök Pura fővárossal Gedrosia tartománynak nevezték. A halevő (Ichthyophagoi) valószínűleg a bőséges halászattal is összefügghet, vagy az ókori nevük ehhez a perzsa szóhoz állt legközelebb. Figyelembe lehet továbbá venni a Mithra-kultusz hatását is a névben.

A hely ma az Indus-völgyi civilizáció első települései egyikének tekintett.

Életforma és műszaki tudás

Kezdetben Mehrgarh lakói vályog tégla házakban éltek, a gabonát magtárakban tárolták, szokásos szerszámaik helyi rézércből készültek, és hatalmas kosárkonténereiket szurokkal (bitumen) vonták be. Hatsoros árpát (Hordeum vulgare), vad-búzát (Triticum monococcum), búzát (Triticum dicoccon), jujubát és a datolyát termesztették. Legeltettek juhot, kecskét, és marhát. A későbbi korokban (i. e.5500-i. e.2600) nagyon megerősödött a kézműipar, úgymint kő-pattintó, cserző-varga, gyöngy-füzér készítő, és fémmegmunkáló szakmák. A hely folyamatosan lakott volt kb i. e. 2600-ig.

2006 áprilisában a Nature tudományos folyóiratban bejelentették az ember történelmének legrégebbi (és az első korai neolitikus), élő emberen sikeresen végrehajtott fogfúrás bizonyítékának felfedezését, amit egy sírban 9 felnőttön, 'Mehrgarh'-ban találtak.

Jegyzetek

  1. ↑ Hirst, K. Kris. 2005. "Mehrgarh" Archiválva 2017. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben. Guide to Archaeology
  2. ↑ Possehl, Gregory L. 1996. "Mehrgarh." Oxford Companion to Archaeology, edited by Brian Fagan. Oxford University Press, Oxford.
  3. ↑ Coppa, A. et al. 2006. "Early Neolithic tradition of dentistry: Flint tips were surprisingly effective for drilling tooth enamel in a prehistoric population." Nature. Volume 440. 6 April, 2006.
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!