Meng Csiao

Meng Csiao
Született751
Deqing County
Elhunyt814
Wenxiang
ÁllampolgárságaTang-dinasztia
Nemzetiségekínai
SzüleiMeng Tingbin
Foglalkozása
SírhelyeLuoyang
Írói pályafutása
Jellemző műfajokköltészet
Alkotói éveiTang-kor

Meng Csiao (pinjin, hangsúlyjelekkel: Mèng Jiāo; hagyományos kínai: 孟郊; egyszerűsített kínai 孟郊) (751–814) a kínai Tang-dinasztia korának neves költője volt. Két költeménye bekerült a Háromszáz Tang költemény néven ismert népszerű gyűjteménybe. Felnőtt korában kapott tiszteleti neve Tungje (hagyományos kínai: 東野; egyszerűsített kínai: 东野) volt.

Élete és munkássága

Meng Csiao a mai Csöcsiang tartomány, akkori Hucsou területén lévő Vukangban született (hagyományos kínai: 武康; egyszerűsített kínai 武康). Ebben az időben a Tang-dinasztia elérte terjeszkedésének határait és súlyos katonai vereségeket szenvedett, valamint felkelésekkel is meg kellett küzdenie.

Meng Csiaonak fiatal korában nem sikerült letennie a császári vizsgát, ezért szülőföldjén, visszavonulva élt, helyi zen-buddhista szerzetesek társaságában. Később Lojangban, a kor nagyvárosában telepedett le. Itt bekerült Han Jü, Li Ho és Csia Tao költők társaságába. 46 éves korában sikerült letennie a császári vizsgát is, ezután kisebb-nagyobb hivatalokhoz jutott.

Költészete Han Jü stílusát követte, puritán, komor hangulatú verseket írt, témái főleg a szegénység és a hideg voltak. Versei formailag a régi, népies jo fu stílust követik. Merész kifejezései, metafórái nagy hatást gyakoroltak, de egy 13. századi kritikusa szerint művei olvashatatlanok, mert boldogtalanná teszik az embert. Szu Si szerint hangja olyan, mint a hideg tücsöké. Ezek a kritikák irodalmi halálos ítéletnek számították. Neve feledésbe merült, csak a 19. században fedezték fel újra.

Kapcsolódó szócikkek