Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
A művészi sokszorosító grafika különféle mély- és magasnyomású eljárásainak, illetve az így készült alkotásoknak összefoglaló elnevezése. Technikái:
magasnyomású: a képet hordozó felület (fa, linóleum, cink stb.) kiemelkedő részeiről kerül a festék a papírra, a mély részeket véséssel vagy maratással alakítják ki.
mélynyomású: fémlemezre véséssel (szűkebb értelemben vett metszet) vagy maratással (rézkarc) viszik fel azokat a vonalakat, amelyek majd a nyomófestéket hordozzák.
Irodalom
Rövid nyugvópont a verssor belsejében, úgy, hogy ott a szó is végződik. Lehet:
sormetszet, mely rendszerint a hosszabb sorokban fordul elő, a sor közepe tájára esik és a sort két részre, rendre osztja (dierézis vagy cezúra)
lábmetszet, mely abban áll, hogy a szavak a verslábak közepén végződnek, mintegy metszik a lábat, s ezzel jár, hogy viszont két-két lábat összekötnek; az antik verselés szépségeihez hozzászámítják a sűrü lábmetszeteket (Hexameter).
Voltaképp a cezúra is lábmetszet, de olyan, mely az egész sor nyugvópontjául szolgál, de bizonyos versekben van egy állandó cezúra, mely sormetszetül is szolgál. Vannak a verselésben értelmi nyugvópontok is. A magyar verselésben rendszerint összeesnek a ritmikai végződésekkel, de az antik versformákban gyakran keresztezik egymást.
értelmezése: olyan vízszintes nézet, amely az építmény egy képzeletbeli (esetleg tört alaprajzi vonalú) síkkal történő elmetszésével keletkező nézetet ábrázolja;
a tört vonal értelmezése: a metszeteket az építmény jellemző szerkezetein keresztül célszerű fölvenni, s ez az esetek többségében egy függőleges síkkal nem lehetséges, ezért a metszetvonalakon a nézet irányával párhuzamosan, töréseket (eltolásokat) kell alkalmazni; a metszetvonal töréseit a metszetrajzokon is célszerű (függőleges vonallal) jelölni;
tartalma: ábrázolja az épület függőleges méreteit, az alaprajzon nem ábrázolható szerkezeteket, a függőleges kiterjedésű szerkezetek rétegfelépítését;
ábrázolása az alaprajzon: az alaprajzo(ko)n a metszet vonalát általában vastag pont-vonallal ábrázolják, a vonalak végein (és hosszabb metszetvonalakon, vagy az értelmezhetőség megkönnyítésére akár köztes helyeken is) betű vagy szám azonosítja a metszetet (hivatkozás a metszetre pl.: „A-A metszet”, „1-1 metszet”), s valamiféle nyíl jelzi a metszet irányát (azt, hogy a metszeten a képzeletbeli függőleges sík melyik oldala látszik);
Sokban hasonlít az építészeti alkalmazáshoz, az alábbi különbségekkel:
értelmezése: általános irányú síkkal történő metszés;
tehát nem kötött a függőleges irány, s nem csak alaprajzi rajzokon történhet a metszetvonal meghatározása: hanem például egy metszet- vagy nézetrajzon is megadható további metszetrajz (megjegyzés: az építészeti ábrázolásban az alaprajz egy speciális, kitüntetett, vízszintes síkú (fölülnézeti irányú) metszetrajz.
ábrázolás: itt is jellemző a pont-vonal, de a metszetek elnevezésénél jellemzőbb a számok használata;
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
