Mezogloea

A mezogloea egy zselészerű anyag, ami a medúzák legnagyobb részét alkotja. Többnyire vízből tevődik össze, azonban számos egyéb anyagot tartalmaz, köztük olyan fonalas fehérjéket, mint amilyen a kollagén vagy a heparán-szulfát-proteoglikánok.

Leírás

Többnyire nem sejtes, de a csalánozók és a bordásmedúzák mezogloeája is tartalmaz izomkötegeket és idegrostokat. További ideg- és izomsejtek közvetlenül az epitél rétegek alatt vannak. A mezogloeában ezenkívül a bomlástermékeket és a baktériumokat bekebelezés után bontó vándorló amőbociták is vannak. Ezek a fertőzések ellen is védenek antibakteriális vegyületeket termelve.

A mezogloea a többi sejtrétegnél vékonyabb lehet kisebb csalánozókban – például hidrákban – és bordásmedúzákban, nagyobb medúzák testének azonban nagy részét teszi ki. A testet támasztó belső vázként működik. Elasztikus jellemzői segítik alakja visszaállítását izom-összehúzódás általi deformációja után. Azonban a víz megtámasztó felhajtóereje nélkül nem elég merev testsúlyuk megtartásához, így a vízből kikerülve gyakran lelapulnak, vagy akár össze is omolhatnak.

A mezogloea az epidermisz és a gasztrodermisz közt van. Egyes medúzák harangjának epidermisze letörik növekedésekor, így az idősebb medúzák közvetlenül a víznek vannak kitéve.

A mezogloea több, elektronsűrűség alapján megkülönböztethető rétegből áll. Ezek közt a legjobban láthatók a bazális lamina és az interszticiális mátrix.

A fogalom használata

A gerincesembriológiában használatos (vagyis az embrionális (endo)mezoderma nem differenciált sejtjei, melyekből a kötőszövetek, az erek, a vérsejtek, a nyirokrendszer és a szív származnak) és a gerinctelenzoológiában használatos (az epi- és gasztrodermisz közti többé-kevésbé szilárd, de lazán rendezett, gélmátrixból (a szigorú értelemben vett mezogloeából) és több sejt- és rostbeágyazódásból álló szövet) mezenchima megkülönböztetéséhez egyes szerzők a mezogloeát tágabb értelmében használják a szivacsok, csalánozók és bordásmedúzák középső rétegeit jelentve, a mezenchima szót az embriológiai értelmére korlátozva, azonban Brusca és Brusca 2003-as könyvében nem ajánlják ezt a használatot, a mezogloeát szigorú értelmében használva, és a mezenchima embriológiai és gerinctelenzoológiai értelmének fenntartását ajánlják.

Jegyzetek

  1. ↑ Sarras, M. P.; Madden, M. E.; Zhang, X.; Gunwar, S.; Huff, J. K.; Hudson, B. G. (1991). "Extracellular matrix (mesoglea) of Hydra vulgaris". Developmental Biology. 148 (2): 481–494. doi:10.1016/0012-1606(91)90266-6. PMID 1743396.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. 1 2 Josephson, R. (2004). "The Neural Control of Behavior in Sea Anemones". Journal of Experimental Biology. 207 (14): 2371–2372. doi:10.1242/jeb.01059. PMID 15184508.
  3. ↑ Werner B, Chapman DM, Cutress CE (1976). "Muscular and nervous systems of the cubopolyp (Cnidaria)". Experientia. 32 (8): 1047–1049. doi:10.1007/BF01933964. S2CID 34578064.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. ↑ Hernandez-Nicaise, M. L. (1973). "The nervous system of ctenophores III. Ultrastructure of synapses". Journal of Neurocytology. 2 (3): 249–263. doi:10.1007/BF01104029. PMID 9224490. S2CID 38585544.
  5. ↑ Hutton DMC, Smith VJ (1996). "Antibacterial Properties of Isolated Amoebocytes from the Sea Anemone Actinia equina". Biological Bulletin. 191 (3): 441–451. doi:10.2307/1543017. JSTOR 1543017. PMID 29215925.
  6. ↑ Campbell, Richard D. (1976). "Elimination by Hydra interstitial and nerve cells by means of colchicine". Journal of Cell Science. 21 (1): 1–13. doi:10.1242/jcs.21.1.1. PMID 932105.
  7. ↑ Kier, W. M. (2012). "The diversity of hydrostatic skeletons". Journal of Experimental Biology. 215 (8): 1247–1257. doi:10.1242/jeb.056549. PMID 22442361.
  8. ↑ Hirose E, Sakai D, Iida A, Obayashi Y, Nishikava J (2021. január 6.). "Exumbrellar Surface of Jellyfish: A Comparative Fine Structure Study with Remarks on Surface Reflectance". Zoological Science. 38 (2): 170–178. doi:10.2108/zs200111. ISSN 0289-0003. PMID 33812356. S2CID 232411684.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  9. ↑ Brusca RC, Brusca GJ (2003). Invertebrates. Sunderland, MA: Sinauer.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mesoglea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk