Milkom

Milkom
Milkomot - vagy egy istenített ammonita uralkodót - ábrázoló szobor, i.e 8. századból.
Milkomot - vagy egy istenített ammonita uralkodót - ábrázoló szobor, i.e 8. századból.
VallásAmmonita vallás
SzerepeBizonytalan
NemFérfi

Milkom (ammonita nyelven: 𐤌𐤋𐤊𐤌 * Mīlkām; héberül: מִלְכֹּם, Mīlkōm) az ammoniták nemzeti istenének a neve volt. A héber Biblia és az egykori Ammon területéről származó régészeti leletek is igazolják. A Biblia és a régészeti leletek alapján más, hasonló istenekkel (például Molokkal), valamint a kánaáni főistennel, Éllel való kapcsolata vitatott.

Bizonyítékok

A héber Bibliában

Milkom többször is szerepel a héber Bibliában, bár ezek az említések keveset árulnak el róla. A maszoréta szövegben a Milkom név háromszor fordul elő, mindhárom esetben olyan idegen istenek felsorolásában, akiknek tisztelete sértő Jáhve, az izraeliták istene számára. Az első Királyok könyve 11:5-ben „Milkom, az ammóniták bűnös istene”-ként, az 1 Királyok 11:33-ban „Milkom, az ammóniak gyermekeinek istene” néven, a 2 Királyok 23:13-ban pedig „Milkom, az ammóniak gyermekeinek bűnös istene” néven szerepel. Mivel a Milkom nevet héberül mlkm-ként írták le, magánhangzók nélkül, a név előfordulása az ammóniakkal együtt inkább „azok királyára” (malkam) utalhat, mint az istenre.

A Szeptuagintában, a Biblia görög fordításában, a név Melchom (Μελχομ) vagy Melchol (Μολχολ) formában jelenik meg, több helyen is, ahol a maszorétikus szövegben „királyuk” (malkam) szerepel: 2 Sámuel 12:30, 1 Krónikák 20:2, Ámós 1:15, Jeremiás 40 (=30):1.3, Zefánia 1:5 és 1 Királyok 11:7. Valószínű, hogy a héber szöveg eredetileg legalább néhány esetben a Milcom alakot használta. Ezzel szemben a Szeptuaginta 1 Királyok 11:5 és 33 (=Szeptuaginta, harmadik Királyok könyve 11:5 33) mlkm szót „királyuknak” (βασιλεύς αὐτῶν) fordítja, nem pedig egy isten nevének.

A Biblia tanúsítja, hogy Milkom az ammóniták főistene volt, hasonlóan Jahve szerepéhez Izraelben vagy Kemosz szerepéhez Moábban. Mivel a Biblia utal arra, hogy Milkom kultusza Jeruzsálemben is létezett, méghozzá királyi engedéllyel, lehetséges, hogy Izraelben is inkább őshonos, mint idegen istenként tisztelték.

A régészetben és teoforikus nevekben

A Biblián kívül a Milkom név régészeti leletekben is megtalálható, például három ismeretlen eredetű ammónita pecséten, ahol bikákkal együtt ábrázolják. Ezek a pecsétek arra utalnak, hogy Milkomot jóságosnak, magasztosnak, erősnek tartották, és a csillagokkal hozták összefüggésbe. Az Amman citadella felirata (i,e 9. vagy 8. század körül) tartalmaz egy Milkom-tól származó jóslatot (a név első betűjével rekonstruálva), a név a Tell el-Mazar osztrakonon is szerepel.

Öt ammónita nevet azonosítottak, amelyek elemeként szerepel az istenség nevét. Az ammónita teofórikus nevekben azonban Él, a kánaáni panteon főistene gyakrabban fordul elő, mint Milkom.

Az Ammon környékén talált kőszobrok Milkomot ábrázolhatják. Ezek közül több is az ókori egyiptomi isten, Uszír jellemzőit mutatja, nevezetesen az atef koronát, ami arra utal, hogy Ozirisz egyes vonásait átvette a kánaáni isten. Egy négy szárnyú szkarabeusz bogár ábrázolásának másik oldalán is Milkom szerepel, bár ez nem teljesen bizonyos.

Egy MLKM nevű istenséget említenek egy Qasr Bayir-ban talált kétnyelvű kánaáni–óészakarab nyelvű feliraton, amelyet egyesek Milcomnak azonosítottak. Ezt az MLKM-et két másik istenséggel, QWS1-nel és KMS1-nel együtt említik, amelyeket Kósz, illetve Kemosz-ként fordítanak le.

Kapcsolat más közel-keleti istenekkel

Úgy tűnik, hogy az isten neve a mlk szótőből származik, amelynek jelentése „uralkodni”. Milkom kapcsolata más, hasonló nevű istenségekkel nem egyértelmű. Egy MLKM nevű isten szerepel az ugariti istenek listáján, egy Malkum nevű isten Drehem tábláin is szerepel, egy Malik nevű isten pedig ismert Ninivéből, valamint teofórikus nevek is szerepelnek a mári és az eblai táblákon. A név hasonló a Bibliában szereplő isten, Moloch nevéhez is, akit a maszorétikus szövegben egyszer az ammóniak istenének neveznek (1 Királyok 11:6–7). Ezeknek az isteneknek a kapcsolata bizonytalan; Moloch leírása az ammóniták isteneként lehet, hogy írnoki hiba. Milkom és Molok azonosításának további ellenérveként E. Puech megjegyzi, hogy a Bibliában mindkettőjüket úgy ábrázolják, hogy különálló szentélyeik vannak Jeruzsálemben.

Milkomnak az ammonita panteon főistenségeként betöltött státusza néha megkérdőjeleződött, mivel erre a szerepre vonatkozó régészeti bizonyítékok hiányoznak. A hasonló ikonográfia és az Él isten nevét tartalmazó személynevek nagyobb számú előfordulása alapján felmerült az a feltételezés, hogy Milkom Él ammonita változata lehetett, esetleg Milkom egy másik isten volt, aki fokozatosan összeolvadt Él-lel, hasonlóan ahhoz, ahogyan Jáhve esetében történt ez Izraelben. Collin Cornell tudós kritizálta azokat a kísérleteket, amelyek azt állítják, hogy Milkom azonos lenne Él-el, vagy szinkretizálódott vele, mivel erre nincs bizonyíték; ő azt állítja, hogy Él és Milkom közötti hasonlóságok valójában csak azt mutatják, hogy Él és Milkom „a régiójukra és korszakukra jellemző levantei istenek voltak”. Más tudósok, például Walter Aufrecht, azt állítják, hogy Milkom csak az ammonita királyi ház főistene lehetett, míg mások szerint Él alárendeltje volt. A bizonyítékok hiánya miatt nem bizonyítható, hogy Él és Milkom ugyanaz az isten volt, sem az, hogy Milkom alárendelt viszonyban volt Él-el.

Jegyzetek

  1. Veen, Pieter van der: Iconography of Deities and Demons in the Ancient Near East: An iconographic dictionary with special emphasis on first-millennium BCE Palestine-Israel. 2012. 1–5. o. Milkom
  2. ↑ Veen, Pieter van der: Iconography of Deities and Demons in the Ancient Near East: An iconographic dictionary with special emphasis on first-millennium BCE Palestine-Israel. 2012. 1–5. o. Milkom
  3. ↑ Tyson, Craig W: The Religion of the Ammonites: A Specimen of Levantine Religion from Iron Age II (ca. 1000-500 BCE). Religions, X. évf. 3. sz. (2019) 1–34. o. doi
  4. ↑ Doak, Brain R: Ancient Israel's Neighbors. (hely nélkül): Oxfordi Egyetem. 2020. 93 oldal. o.
  5. ↑ Daccache, Jimmy: Milcom. In Encyclopedia of the Bible and Its Reception Online. (hely nélkül): de Gruyter. 2021.

Források (angol)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Milcom című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.