Minhaf

Minhaf
R22xa
f

Minhaf (mnw-ḫˁỉ.f, „Min [isten] megjelenik”) ókori egyiptomi herceg a IV. dinasztia idején; Hufu fáraó fia, Dzsedefré és Hafré fáraók testvére. Anyja talán Henutszen királyné. Volt felesége és legalább egy fia is, de az ő nevük nem ismert.

Apja uralkodása alatt vezírként szolgált. Valószínűleg Dzsedefré uralkodása alatt vagy Hafré uralma elején halt meg. Címei: „A király legidősebb fia”, „Főbíró”, „Vezír.”

Sírja

Minhaf sírja a gízai G 7430-7440 kettős masztabasír, a gízai nekropolisz keleti részén. A sír építkezése még Minhaf apja, Hufu uralkodása alatt kezdődött. A masztaba egy belső és külső kápolnából állt, utóbbinak négy helyisége volt. Az egyik helyiségben négy szobor számára alakítottak ki Minhaf nevével és címeivel feliratozott falfülkét.

Két temetkezési aknát találtak a sírban (G 7430 A és G 7430 B). Az előbbinek nyugati oldalán került elő Minhaf szarkofágja, délkeleti részén mélyedést alakítottak ki a kanópuszedényeknek. A G 7430 B akna Minhaf felesége számára készült, de befejezetlen maradt és úgy tűnik, nem használták. Minhaf szarkofágja ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található.

Jegyzetek

  1. ↑ Hermann Ranke: Die ägyptische Persönennamen. Verlag von J. J. Augustin in Glückstadt, 1935. , p.265
  2. 1 2 Dodson, Aidan (2004). The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó), p.60
  3. ↑ Pete Vanderzwet: The Queens of Egypt's 4th Dynasty[halott link]
  4. 1 2 Porter, Bertha and Moss, Rosalind, Topographical Bibliography of Ancient Egyptian Hieroglyphic Texts, Statues, Reliefs, and Paintings Volume III: Memphis, Part I Abu Rawash to Abusir. 2nd edition; revised and augmented by Dr Jaromir Malek, 1974. Retrieved from gizapyramids.org
  5. ↑ "Nefertkau, the eldest daughter of Sneferu" (PDF). 2011. július 16. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 27.
  6. ↑ George A. Reisner, A History of the Giza Necropolis I, Cambridge: Harvard University Press, 1942, pp. 70–74, Retrieved from Giza Digital Library: History of the Giza Necropolis Series Archiválva 2011. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  7. 1 2 George A. Reisner and William Stevenson Smith, A History of the Giza Necropolis II, Appendix B: Cemetery 7000 by George Reisner, Harvard University Press, 1955, pp. 45-50 Appendix B: Cemetery 7000 by George Reisner Archiválva 2012. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

Fordítás