A „Monothalamea” a likacsosházúak (Foraminifera) korábban minden egykamrás likacsosházúra használt csoportja. 2013-ban kimutatták, hogy parafiletikus csoport, így nem alkot kládot, azonban továbbra is használt kifejezés.
2013-ban egészítették ki definícióját Pawlowski et al., és hagyományosan az Allogromiidába, az Astrorhizidába és a Xenophyophoreába sorolt fajokat soroltak ide.
Morfológia
Háza nyílása nem mindig egyértelmű, és szilikátlemezei lehetnek. Egykamrás házát primitívnek tekintették.
A legnagyobb likacsosházú, a 20 cm-es Syringammina fragilissima ide tartozik. Bár több sejtmagja van, ezek egy sejten belül vannak, így egysejtű.
Élőhely
Sekély és mély vízben egyaránt 60–10 600 m mélységig igazoltan előfordul, vagyis megtalálható a fotikus, a batiális és az abisszális részeken is.
Csoportosítás
Hagyományosan két csoportra bontják, melyek egyike se monofiletikus:
Az „Allogromiida” hagyományosan a nem mineralizált, hanem tektinből álló házú fajokat tartalmazza. E csoport 2013-as eredmények alapján parafiletikus.
Az „Astrorhizida” hagyományosan egykamrás összetapadt házú fajokat tartalmaz. 2013-as eredmények alapján polifiletikus csoport, mivel az összetapadt ház többször fejlődött ki fehérjeházakból a likacsosházúak fejlődése során.
2003-as eredmények szerint a mélytengeri Xenophyophorea összetapadt egykamrás likacsosházúakból áll, így ide sorolták. Molekuláris eredmények alapján az édesvízi Reticulomyxa ház nélküli csupasz likacsosházú, így a Monothalameába helyezték.
Egy 2013-as molekuláris tanulmány SSU rDNS alapján kimutatta, hogy a Monothalamea legalább 22 egymástól független élő tengeri és 4 eDNS alapján azonosított édesvízi kládot tartalmaz.
Fosszíliák
Mivel a likacsosházúak kutatása gyakran a mikropaleontológia felé irányul, és a Monothalamea kevéssé fosszilizálódik, diverzitása kevéssé ismert, a Monothalameáról szóló ismeretek nagyrészt hiányosak.
↑Gooday AJ, Aranda da Silva A, Pawlowski J (2011). "Xenophyophores (Rhizaria, Foraminifera) from the Nazare Canyon (Portuguese margin, NE Atlantic)". Deep-Sea Research Part II (angol nyelven). 58 (23–24): 2401–2419. Bibcode:2011DSRII..58.2401G. doi:10.1016/j.dsr2.2011.04.005.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC6492006. PMID30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)